Szavazzon, ön szerint ki volt az év embere, az év citromdíjasa, és mi volt az év szava?
Lehet-e bármilyen emberi tettet nagyobbra értékelni az ukránok szabadságharcánál 2022-ben? Mi zakózott nagyobbat: a forint, a magyarországi ellenzék, vagy az egymást váltó brit miniszterelnökök? És vajon az infláció vagy az árstopok maradnak benne a köznyelvben a legtovább? Idén is jelöltük az év hőseit és antihőseit, valamint az év kifejezéseit a hvg.hu olvasói díjaira – az ön kezében van a döntés, hogy kik vihetik haza a fődíjat.
A SZAVAZÁS LEZÁRULT.
Hiába reméltük, hogy a 2020-as évek idővel egyre kevésbé lesznek zsúfoltak, ez a vágyunk idén sem teljesült: bár a koronavírus-járvány már nem tölti ki a mindennapjainkat, a történelemkönyvek 2022-ről szóló fejezete semmivel nem lesz rövidebb, mint az elmúlt két évé.
Éppen ezért amikor idén is meghirdettük a szerkesztőségi jelölést az Év embere, az Év citromdíjasa és az Év szava díjakra, úgy röpködtek az „ez is idén volt?!” felkiáltások, mint tory politikusok a Downing Streetről (de legalább úgy, mint a forintárfolyam). A tavalyi díjazottak egyébként magasra tették a lécet:
- Az Év embere 2020-ban a Covid-ápoló, 2021-ben pedig Karikó Katalin lett,
- drámaian pocsék munkássággal lehet csak alulmúlni Szájer József 2020-as és Várkonyi Andrea 2021-es citromdíját,
- és olyan szavaknál kell jobban lepörögni a nyelvről, mint a nyunyóka és a Bödőcs Tibor által közkinccsé tett Andi.
Mindhárom kitüntetésre ötös shortlistet készítettünk, innentől azonban öné a főszerep: a jelölések alatt található szavazásokon egy-egy voksot adhat le.
Dicsőség Ukrajnának vagy szabad országban szabad oktatás?
Miután az Év embere-díjra nagyobb csoportok is kaphatnak jelölést (lásd a 2020-as győztest), a legkevésbé sem meglepő, hogy bekerült a listába az ukrán nép. Volodimir Zelenszkij, a katonák vagy a civilek önmagukban érdemesek lettek volna a díjra: amit február 24. óta látunk a szomszédban, az egyik pillanatról a másikra mutatta meg nekünk magyaroknak, hogy a nacionalizmus és a hazaszeretet nem egy naftalinszagú kampányszlogen, hanem a legerősebb kötőanyag egy országban, amelyet a 21. században példátlan támadás ért. A cikk írásakor több mint 9 hónapja állja a sarat Ukrajna az orosz megszállással szemben, példát mutatva a világ demokráciának is arról, mibe kerül, ha túl közel engedjük magunkhoz a diktátorokat. Ha a leckét nem is értette meg minden kormány, józan ésszel kevés olyan erős nevezője volt az Év embere-címnek a díj történetében, mint idén az ukránok.
2022-ben viszont nem csak Ukrajnában jelent meg a szabadság, mint mottó. Február óta tanárok ezrei követelnek élhetőbb állapotokat az oktatásban, a májusi kormányalakítás és Pintér Sándor mindenért, így az oktatásért is felelős miniszteri kinevezése óta pedig sokszorosan felerősödtek a hangok, amelyek független, gyermekközpontú és megbecsült iskolai körülményekért kiáltanak. Szeptembertől kezdve a tanársztrájkok, a polgári engedetlenség és a szolidaritási tüntetések mellett megjelentek azonban mások is az utcán: hiába a mondás, hogy minden tanuló utálja a tanárait, a pedagógusok mellett kiálló diákok országszerte élőláncokkal és más akciókkal hívták fel a figyelmet arra, hogy az oktatási reform nemcsak a tanári béremelés miatt időszerű, hanem a fiatalok, és így az ország jövője is múlik rajta. Így tehát az Év embere shortlist nem lehetne teljes a tanárok és a tanáraikért kiálló diákok nélkül.
A szabadság pedig nemcsak határon belül és közvetlenül amellett, hanem egy másik kontinensen is olyan hangos jelige volt, hogy az azért küzdők kétségtelenül jelölést érdemeltek. Szeptember 16-án az iráni erkölcsrendészet őrizetében kómába esett és meghalt a 22 éves Mahsza Amini, akit azért tartóztattak le, mert kilógott a haja a hidzsáb, azaz az Iránban kötelezően előírt fejkendő alól. A hatóságok igyekeztek szívrohamnak beállítani az egyébként egészséges nő halálát, Amini megölése azonban a női szabadság szimbólumaként tüntetéshullámot indított Iránban: emberi jogi aktivisták szerint több mint 400-an vesztették életüket, és akár 17 ezer embert is letartóztathattak a megmozdulások miatt, az elnyomó rezsim elleni tiltakozás részeként pedig világszerte ismert szimbólum lett a hidzsáb elégetése és a hosszú haj levágása. Nem kérdés: az Év embere-díj esélyesei az iráni nők.
Az idei pedig az első alkalom, hogy az Év embere-díjat nem nyerheti meg konkrétan egy ember, ugyanis a komoly nevezők mellett a szerkesztőségi szavazás ötödik helyére nem más futott be, mint a saláta, aki legyőzte Liz Trusst. A pillanatminiszterelnök II. Erzsébet halála előtt két nappal költözött be a Downing Streetre, a nemzeti gyász után pedig pénzügyminiszterével és legfőbb bizalmasával, Kwasi Kwartenggel karöltve órák alatt megrugdosta az amúgy is a földön fekvő brit gazdaságot. Truss miniszterelnöksége 39. napján menesztette Kwartenget, megidézve az év sajtótörténeti pillanatát: a Daily Star brit bulvárlap túlélőversenyt hirdetett a kormányfő és egy jégsaláta között. Ezrek követték folyamatosan a YouTube-on, ahogy a lap élőben mutatta Truss portréját és egy idő közben beöltöztetett salátát, mígnem a verseny hatodik, Liz Truss negyvenötödik miniszterelnöki napján Lizzy Lettuce maradt állva. Nemzetközi lapok tucatjai hozták le a lemondás hírét azzal, hogy a saláta győzött – a Daily Star másnapi címlapja pedig azóta is ékköve a szerkesztőségünknek.
Bár ne lenne olyan rossz a forint, mint az ellenzék
Az Év citromdíjasa általában az a kitüntetés, amelynek jelölése közben jókat nevetünk egymás között, aztán rájövünk, hogy bárki nyer, azt a mi kárunkra teszi.
Az egészséges demokráciáknak például kardinális eleme egy versenyképes ellenzék létezése, de 2022-ben nem elég, hogy történelmi buktába szaladt bele az összefogás, április óta szinte megtettek annak érdekében, hogy Orbán Viktor 2026-ban is kétharmadra készülhessen. A szerkesztőségi jelölésen külön is kapott szavazatot a tavaly még Év embere-jelölt Márki-Zay Péter, a szétvert Jobbikot még jobban szétverő és végül saját plebejuspopulista mozgalmat alapító Jakab Péter, de ha belegondolunk, a választás éjjelén az összefogásból kifaroló és az ellenzéki oldalt azóta is aktívan bomlasztó DK, az alig létező MSZP, LMP és Párbeszéd, a teljesen szürke Gelencsér Ferenc vezette Momentum és a Jobbik maradványai egyaránt érdemesek a kitüntetésre. Miközben az utcák megteltek a katásokért, a tanárokért és a kilakoltatottakért, az egykori összellenzék belső harcokkal és piszlicsáré önkormányzati viszályokkal volt elfoglalva, de talán jobb is, mert az emberek láthatóan nem is akarták a négy kétharmadban ludas pártokat a soraik között tudni.A citromdíj első kiemeltje tehát az ellenzék.
A díjra jelölt Hegedüs Zsuzsát halálhíre után eltávolítottuk a szavazásból.
Ütötték-verték, szétcsapták, sírgödörbe lökték, leesett a lépcsőn, összefosta magát – a forint euróhoz képesti gyengülésével a gazdasági újságírók sem tudták tartani a lépést 2022-ben, nyárra jobbára elengedték a kreatív címadás műfaját. Az évet 370-en nyitó valuta júniusra 400-ra romlott, októberre pedig a 430-at is elérte. A Fidesz által a negyedik kétharmad apropóján emlegetett stabilitás abban nyilvánult meg, hogy stabilan romlott a magyar deviza, és sok mindent lehetett a háborúra kenni, valutánk megítélése javarészt összefüggött a kormány akcióival és nemzetközi renoméjával is. A drámai euróárfolyam az importköltségek miatt az inflációhoz is hozzájárul, Matolcsy György a féket, míg Nagy Márton a gázt tapossa, mi pedig csak reménykedni tudunk, hogy egy esetleges citromdíj hatására magára talál a forint.
A jelöléseknél holtverseny alakult ki, az ötös helyett hatos shortlistre hárman fej-fej mellett futottak be. Antihősként kaptak jelölést a tankerületi vezetők, akik a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt polgári engedetlenségbe kezdő tanárokat fenyegették országszerte, sőt, többüket ki is rúgták azóta. Bár tisztelet illetheti a kivételt, tankerületi vezetők tömegei hidegvérű káderként akartak rendet teremteni az oktatásban, ezért pedig minimum jár a citromdíj-jelölés. Hasonlóan jó esélyekkel indulnak a brit kormányfők, különös tekintettel a karantén alatti bulizásba belebukó Boris Johnson és a korábban említett Liz Truss, akik hónapok alatt vágták tönkre a Konzervatív Párt belső egységét és így a kormányzó frakciót is, mindezt egy kibontakozó válság közepén. A hatodik jelölt pedig az az Elon Musk, aki idén végleg eldöntötte, hogy nem őrült zseniként, hanem szimpla őrültként akar bekerülni a történelemkönyvekbe. A Tesla-alapító 2022-ben megvette a Twittert, majd gyakorlatilag percek alatt (és tömeges leépítésekkel) akarta átverni minden akaratát, amely nemcsak nem sikerült (lásd: a búcsúcédulaként megvehető ellenőrzöttprofil-státusz), de cserébe az alt-right szép lassan visszatérhet a platformra a Musk-féle „szólásszabadság” jegyében.
Megjegyzés: a kategóriában ízléstelennek találtuk Vlagyimir Putyin jelölését, ugyanis egy szuverén ország lerohanása nem emlegethető egy lapon a fentiekkel.
A nyelvújító válság
Talán semmi nem árul el olyan sokat arról, mennyire káoszos és nehéz éven vagyunk túl, mint az, hogy a kormánynak hány új szót kellett bevezetnie a köztudatba, hogy tovább tudja magyarázni a bizonyítványát.
A mindennapok megélhetési problémáinak origója az infláció, amely remek kiemeléssel indul az Év szava-díjért, de ennél is több jelölést kapott az árstop: a tavaly októberben bevezetett üzemanyag-ársapkára lapot húzott januárban a kormány az élelmiszerárak befagyasztásával, a hat árstoppolt termék év végére nyolcra bővült, és ugyan mára beismeri a kormány, hogy ez nem megoldás az inflációra (sőt: inkább meglöki azt) és áruhiányhoz és a kisboltok lenullázásához vezet, egy centit sem tágított tőle 2022-ben.
Épp ahogy állítása szerint a rezsicsökkentéstől sem tágított a Németh Szilárd-vezette rezsikommandó, és tartunk ott, hogy a sokszorosára dráguló energiaszámlák háztartásokat kényszerítenek térdre és önkormányzatok kasszáit üresítik ki. Mi pedig cinikus humorral rezsiemelés helyett a rezsicsökkentés-csökkentés kifejezéssel írjuk körül a megélhetési válság másik pillérét.
A jelöltlista utolsó két eleme az évet meghatározó orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódik. Az egyiket néhány nappal az offenzíva kezdete után, februárban dobta be a közbeszédbe Orbán Viktor, amikor az M1-en stratégiai nyugalomra intett mindenkit. A kormánykommunikációban azóta is fel-felsejlő kifejezés a miniszterelnök szerint azt jelenti, higgadtnak kell maradni háború idején és nagyon megválogatni még a szavakat is. Mint azóta kiderült, ez a kormány esetében olyan választékosságot jelentett, amely mit ad Isten mindig kicsit nagyobb örömet okozott Moszkvában, mint Brüsszelben: ezen elv mentén fúrták meg a fegyverszállításokat Ukrajnába, ami csak egy volt a megannyi oroszbarát intézkedésből, amellyel idén a Kelethez csatolta Magyarországot a kormány. A stratégiai nyugalom azonban nem volt jellemző a Fekete-tengeren található Kígyó-sziget ukrán védőinek szóhasználatára, akik, amikor a háború elején egy orosz hadihajó megadásra akarta őket kényszeríteni, egyszerűen annyit üzentek: orosz hadihajó, húzz a f*szba. Jár a jelölés – ahogy egy bővebb listán járt volna a szankcióknak, a katának és a csirke far-hátnak is, de nekik csak említés jár a szoros versenyben.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Döntöttek a hvg.hu olvasói: az Év embere-díjat a Covid-osztályok dolgozói kapták
Ritkán születik olyan egyértelmű döntés az olvasóink részéről, mint ahogy azt az Év embere szavazáson tették. A voksolók közel fele értett egyet abban, hogy a világjárvány alatt, mostoha körülmények között kitartó, saját életüket kockáztató, másokét viszont megmentő egészségügyi dolgozók érdemlik meg az elismerést.
Karikó Katalin az év embere a hvg.hu olvasói szavazásán
Újabb díjat tudhat magáénak az mRNS-alapú vakcinákat megalkotó magyar biokémikus, olvasóink ugyanis őt tartották a 2021-es év hősének. Nem sokkal maradtak le az egészségügyi dolgozók, és Márki-Zay Péter is szép számú szavazatot gyűjtött.
