Csütörtökön, mostanra már-már megszokott módon, az éj leple alatt hozott rendeletet a kormány, ezúttal az oktatásról: e szerint ha a munkáltatónak tudomására jut, hogy a pedagógus szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi a kötelezettségét, akkor az eddigi 15 napos határidő helyett a tanév végéig, azaz augusztus elsejéig van módja kirúgni őt. Ennek értelmében a munkáltató (legtöbb esetben a tankerület) dönthet úgy, hogy nem él a rendkívüli felmondással, vagy egyáltalán nem bocsátja el az érintett pedagógust.

Veres Viktor

A rendelet tartalma és benyújtása egyaránt megkérdőjelezhető – emlékezzünk: a Magyarországgal szembeni uniós elvárások sarokköve a társadalmi egyeztetés, az oktatás pedig különösen problémás ügy. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kormány „a rendeleti kormányzás keretében próbálja a sztrájkjogot ellehetetlenítő rendelkezései után polgári engedetlenséget felvállaló pedagógusokat megfélemlíteni”. A szakszervezet „rendőrállami módszert” emlegetett, úgy vélik, „végtelenül cinikus és embertelen”, hogy a teljes tanítási évet ledolgoztathatják azokkal, akiket el fognak küldeni, a nyári kirúgások ellen pedig kevésbé lehet látványosan tiltakozni. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig úgy fogalmazott, ezzel a kormány beismeri, hogy például egy kémia szakos pedagógus annyit engedetlenkedhet, amennyit akar, hiszen úgysem tudnák pótolni az országos tanárhiány miatt.

A tanári kirúgások, bár egytől egyig a szabályok megsértéséről szóltak, mindenféle szabályszerűséget nélkülöztek. Pintér állítása szerint „nem tehetett mást”, mint hogy menesztette azt a 13 pedagógust (számuk a miniszter december közepén elhangzott mondatai óta 14-re nőtt), akiket a tanév kezdete óta bocsátottak el a polgári engedetlenségi akcióban való részvételükért.

Ha a szabályokat követte volna, most 2000 tanárral lenne kevesebb az országban.

Pintérék a tankerületekkel együtt ugyanis a hangadókat; legfőképp a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot és a Karinthy Frigyes Gimnáziumot büntették, ezekből az iskolákból bocsátottak el több tanárt is.

Tüntető diákok a Karinthy Frigyes Gimnázium előtt 2022. október 7-én

Túry Gergely

A szeptemberi, kölcseys kirúgások célja alig lehetett más, mint az akkor felerősödő tüntetési kedv letörése, ehelyett azonban nem hogy nem hátráltak meg a pedagógusok, hanem a diákok és az ő szüleik is csatlakoztak hozzájuk. A második kirúgási hullám ennél is simlisebb volt: egy órával azután, hogy kiderült, Magyarország továbbra sem férhet hozzá többezer milliárdnyi uniós forráshoz a kormány átláthatatlan működése miatt, előkerült nyolc felmondólevél a Belügyminisztérium fiókjaiból – olyan esetekért, amelyek nemcsak az addigi törvény szerinti, azt megelőző 15 napban történtek, hanem szeptember óta folyamatosan.

Hiába azonban a megfélemlítés és az ügy lefokozása gumicsonttá, a kiállás mégis elérte a célt: a Belügyminisztériumnak reagálnia kellett. Az már más kérdés, hogy a december 16-i konzultáció sokkal inkább volt kioktatás és a tanári követelések tudatos félreértelmezése, mint valós egyeztetés.

Az újévre fordulva viszont kiderült: hiába erősködött Pintér, a tanárokat büntető gépezet nemcsak nem volt hatékony, de nem is következetes. Január első hetében 27 pedagógus adott ki egy nyilatkozatot arról, hogy bár részt vettek a polgári engedetlenségben, nemhogy nem rúgták ki őket, de a hivatalos adatokban kevesebb nem megtartott órát könyveltek el, mint a valóban elmaradt óráik száma. Többüknek ráadásul sokkal több kihagyott órája volt, mint amennyiért a Kölcsey és a Karinthy tanárait elbocsátották.

Túry Gergely

Magyarán: 2023 januárjában ott tartunk, hogy a Belügyminisztérium következetesség nélkül, kizárólag politikai és kommunikációs célokból bocsát el tanárokat, akik cserébe nem hátrálnak meg és ugyanúgy kitartanak a munkabeszüntetés mellett.

Ebben a helyzetben az új kirúgási rendelet két dolgot jelenthet.

Első forgatókönyv: felhúzott guillotine

Az egyik lehetőség, hogy beigazolódnak a PDSZ félelmei, és valóban cinikus kivéreztetésről van szó. A mostani rendelkezés jogilag lehetőséget nyit a „leszámolásnak”: ahelyett, hogy időszakosan, és a tankerületektől függően rúgnak ki tanárokat, ami újabb és újabb tiltakozási hullámokat indít és jelen pillanatban senki nem nyer vele, most már megtörténhet az, hogy a renitens tanárok ügyével a tanév vége után foglalkozzanak.

Nyáron a kirúgások hírei nem söpörnének végig a tanárikon és a diákok sem tudnák megszervezni magukat órák közti szünetekben, valamint ilyenkor a civil társadalom is jobbára „szabadságra megy”, lehetetlen számottevő tömegeket mozgósítani.

Innentől kezdve van logika abban, hogy a tanév hátralévő 5 hónapjában a Belügyminisztérium elkészítse a saját regiszterét, amelyben a megmozdulások minden szervezője külön nyilván van tartva, és egy nyári napon egycsapásra eltávolítsa őket. Az érvelés is adott lenne hozzá, hiszen egyetlen osztály sem maradna tanár nélkül egyik napról a másikra, lenne idő új pedagógusokat keresni (már ha léteznének) és a kirúgottak is el tudnának helyezkedni, a kormány pedig joggal mondhatná, hogy a szabályoknak megfelelően járt el.

A Tudásmenet vége 2023. január 7-én

Veres Viktor

Tehát ha így nézzük, a rendelet a végső kivéreztetés alapját is képezheti. A tanárokat e forgatókönyv szerint a tanév hátralévő részében teljes bizonytalanságban hagyják, előfordulhat, hogy senkit sem, de az is, hogy mindenkit kirúgnak, aki tiltakozik. Ha pedig ennek ellenére folytatódik a kiállás, de nyáron felmondanak a hangadóknak, az visszamenőleg értéktelenítheti el a megmozdulásokat és lökheti teljes apátiába az oktatás résztvevőit, akik ezt követően legfeljebb annak örülhetnek, ha a jelenleg szemfényvesztésnek tűnő béremelésüket megkapják.

Második forgatókönyv: Pintér kártyázik és nincs vesztenivalója

A kirúgási rendeletnek van egy kevésbé agresszív, mégis legalább ennyire demoralizáló olvasata.

A kormányról rég lehet tudni, hogy igyekszik lezártnak tekinteni a pedagógusok elégedetlenségét. A tavaly őszi ígéret a béremelésről mindenképp erről szólt, azóta minden kormányközeli narratíva azt hangsúlyozza, hogy érthetetlen a panaszáradat, mert meg fogják kapni a pénzüket, az meg önmagában be kéne tömje a szájukat. A kirúgások célja is az volt, hogy fejezzék be a tiltakozást, miként a Pintérrel való egyeztetés hangvétele is afelé mutatott, hogy a kormány a lehető legkevésbé veszi figyelembe a követeléseket, inkább hetykén igyekszik letörni a tanárok lelkesedését. Amíg kezdetben feszültté tette a NER-t az engedetlenség, a béremelés belengetése óta igyekszik hülyének nézni az oktatás résztvevőit.

Ha így vesszük, a rendelet azt is jelentheti, hogy Pintér nyílt lapokkal játszik, már nem is tesz úgy, mintha érdekelné a tanárok kérdése. A belügy ezzel a lépéssel meghagyta a munkáltatóknak, hogy racionalizálják a kirúgásokat: a tankerületek pontosan ismerik a tanárhiányt, és tudnak mérlegelni, hogy miből nyernek többet; ha elbocsátanak valakit, aki hepciáskodott, vagy megtartják, mert nélküle bedőlne helyben az oktatás.

Veres Viktor

A meghosszabbított gondolkodási idő emellett indirekt módon a Belügyminisztérium kezébe is több hatalmat ad. Amikor ezres nagyságrendben tüntetnek egy héten, előfordulhat, hogy egy tankerület a kapkodásban saját hatáskörében hoz egy rossz döntést és küldi ki fenyegetőlevelek százait, vagy bocsátja el tanárok tucatját, most azonban bőven marad idő kiszúrni az igazán rossz almákat a kosárból. A rendelet ráadásul magának Pintér Sándornak is lehetővé teszi, hogy a jó döntést hozza meg:

akar-e további áldozatokat azért, hogy megmutassa, a rendszerrel nem lehet szembeszállni, vagy hagyja, hogy kitombolják magukat a tanárok és ne érjenek el vele semmit, hogy megmutassa, a rendszerrel nem is érdemes szembeszállni.

Így vagy úgy, de világos: a tanárok sorsa ezután végképp nincs a saját kezükben, és még az eddigi, csúnya szóval élve „mártírság” lehetőségét is elveszítették. A kirúgások eddig mobilizálták az embereket és felhívták a nemzetközi figyelmet is a kormány ámokfutására, ezt követően viszont még nehezebb lesz mobilizálni az embereket az oktatásért, cserébe folyamatos feszültségben várhatják a nyarat a pedagógusok, hogy megtudják, lesz-e még munkájuk szeptembertől.