A háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe – ezekről a lépésekről döntött közel egyhangú szavazással a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése. A MOK közleményében emlékeztet: a találkozót azért hívták össze, hogy ott eldöntsék, milyen módon tudnak tenni a magyar betegek helyzetének jelentős romlása és az orvosok kiszámíthatatlan munkakörülményei ellen.

„Vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával” – írják, hozzátéve, az ilyen erőfeszítéseket a jövőben csak akkor biztosítják, ha a változtatások a gyógyítás érdekét szolgálják. Ellenkező esetben – ha a kormány a dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz – a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek – áll a közleményben.

Annak érdekében, hogy a betegeket hosszú várakozás nélkül, korszerűen felszerelt vizsgálókban, műtőkben látnák el, és a magyar orvosok több figyelmet szentelhessenek rájuk, a kamara újratervezett egészségügyi rendszer kialakítását várja el. Azzal is tisztában vannak, hogy a valódi átalakítás hosszú távú folyamat, amit nem lehet két év alatt véghezvinni. Ezért úgy látják, a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok és a betegszervezetek közösen kell, hogy kidolgozzanak egy tervezetet. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig.

A MOK ugyanakkor azonnali korrekciókat vár el, ezek között szerepel a szakdolgozók béremelése, a háziorvosi és a fogorvosi ellátás megerősítése, illetve a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása, „az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozásával”, az alapbért csonkító és az áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonásával, az elvett pótlékok visszaállításával, valamint a személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása.

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz” - közölte Svéd Tamás, a MOK titkára.