Kinek, mikor és mennyi szülési szabadság jár? Hogyan kell ezt igényelni? Milyen családtámogatásokat vehet igénybe az anya a szülés után és mikor igényelhet az  apa szülési szabadságot? Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szülési szabadság kapcsán.

Mennyi idő a szülési szabadság 2023-ban?

Magyarországon minimum kéthetes szülési szabadságot kötelező kivenni, és az anyákat maximum 24 hét (azaz 168 nap) szülési szabadság illeti meg.

Fontos szabály, hogy a szülési szabadság kivételére csak egyben van lehetőség, nem lehet részletekre bontani. Ki lehet viszont venni a szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) is, vagyis a kismamáknak a terhesség utolsó hónapjában már nem muszáj dolgozniuk.

Az anyák mellett az apák is elmehetnek szabadságra a szülés után. A férfiaknak 5 napnyi extra szabadság jár, ha egy gyermekük születik, és 7 nap akkor, ha ikrek érkeznek a családba. Ezeket a szabadnapokat a baba születését követő két hónapban lehet kivenni.

Hogyan kell igényelni a szülési szabadságot és meddig tart?

A szülési szabadság automatikusan jár az anyák és az apák számára is, az igénybevételét azonban kötelező bejelenteni a munkáltatóknál. Azt is érdemes tudni ugyanakkor, hogy az erre az időszakra vonatkozó támogatásokat már külön kell igényelni, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető nyomtatványok kitöltésével.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szülési szabadság véget ér, amit ismét dolgozni kezd az anya, akkor is, ha csak részmunkaidőben teszi meg ezt.

Milyen juttatások járnak szülés után?

A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (ismertebb nevén CSED-et) is igényelhetnek a nők akkor, ha a kisbabájuk születése előtti két évben legalább 365 napig dolgoztak, és vagy még biztosítottak, vagy baleseti táppénzt kapnak a szüléskor.

A szülési szabadság egy fontos időszak az anyák, az apák és a babák életében egyaránt, ezért fontos tudni, hjogy kinek mikor és mennyi jár.

ALINE MORCILLO / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP

Erre a támogatásra alapvetően az édesanya jogosult, de vannak speciális esetek. Ilyen például az örökbefogadás, amikor az örökbefogadó anya is igényelheti, vagy a családba fogadás, amikor a gyámnak jár a támogatás. A férfiak (vagyis az édesapák és az örökbefogadó apák) viszont csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az az anyuka meghal, vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával.

Mivel nem számít szociális juttatásnak, a CSED összege összeg nem fix, az anya bruttó bérének 100 százalékából számítják ki, méghozzá úgy, hogy alapesetben az utolsó fél éves átlagkeresetét veszik alapul. Fontos tudni, hogy a megállapított összeg adóköteles, így a 30 alatt szülő nők az SZJA kedvezmény miatt akár több pénzt is kézhez kaphatnak, mint amennyit a szülés előtt vittek haza.

Mi a különbség az anyasági és a szülési támogatás között?

A CSED-en kívül lehet még kapni anyasági támogatást és szülési támogatást is, amelyeket sokan összekevernek, pedig csak abban hasonlítanak, hogy mindkettőt külön kell igényelni.

Az anyasági támogatás tulajdonképpen egy egyszeri pénzösszeg, 2023-ban 64 125 forint (ikergyermekek esetén 85 500 forint), amit az anya munkahelyén kell megigényelni a szülést követő 60 napban. Azok a nők, akik nem dolgoznak, a lakhelyük szerint illetékes kormányhivatalnál adhatják le a Kérelem anyasági támogatás megállapítására című formanyomtatványt, amelyet a Magyar Államkincstár honlapjáról is le lehet tölteni.

Ezzel szemben a születési támogatás nemcsak hogy nem jár automatikusan, tulajdonképpen a szerencsén múlik, hogy kinek jár, hiszen csak azok a szülők vehetik igénybe, akik olyan helyen laknak, ahol ezt az önkormányzat biztosítja. Az, hogy ennek a kelengyepénzként is ismert támogatásnak mekkora az összege, illetve milyen feltételek alapján és mikor lehet megigényelni, önkormányzatonként eltérő. Jellemzően néhány tízezer forintos összegről van szó, de a részletekről a lakcímkártya szerint illetékes hivatalnál érdemes érdeklődni.

Milyen támogatások járnak a szülési szabadság után?

A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után úgynevezett gyermekgondozási díj, vagy GYED jár az egyik szülőnek egészen addig, amíg a gyereke be nem tölti a 2 éves kort (vagy ikrek esetén a 3 éves kort). Arról, hogy ezt az anya vagy az apa vegye igénybe, már a szülők dönthetnek.

Mivel a támogatás összegét az igénybevevő szülő jövedelme alapján számolják ki, a család akkor jár a legjobban, ha a GYED-et a jobban kereső szülő igényli. Azt is érdemes tudni, hogy a CSED-del szemben a GYED mellett már lehet dolgozni, akár teljes munkaidőben is.

A gyermekgondozási díjat mindenki a munkahelyén igényelheti, az Igénybejelentés gyermekgondozási díjra elnevezésű nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár honlapján.

A GYED-nek az összegét is az igénylő szülő béréből számolják ki. Alapesetben a jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka jár az egyik szülőnek, de ez a támogatás már maximalizálva van, így 2023-ban nem lehet bruttó 324 800 forintnál magasabb a havonta kifizetett összeg.

Kinek és mikor jár a GYES?

Van még egy támogatási forma, ami minden gyermek születése után alapesetben 3 éves korig, ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 éves korig alanyi jogon jár. Ez nem más, mint a gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES, amit szintén bármelyik szülő igénybe vehet.

Mivel a GYES szociális juttatás, a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár. Az összege fix, de nem emelkedett 2008 óta, így 2023-ban is igaz, hogy

• a GYES összege 1 gyerekre 28 500 Ft/hó
• a GYES összege 2 gyerekre 57 000 Ft/hó
• a GYES összege 3 gyerekre 85 500 Ft/ hó
• A GYES összege 4 gyerekre 114 000 Ft/hó.

Igényelni vagy a munkáltatónál, vagy a kormányhivatalnál kell, ehhez a formanyomtatványt a Magyar Államkincstár honlapjáról lehet letölteni.

Fontos tudni azt is, hogy ha egy szülő kap GYED-et (amelynek az összege bérhez kötött, és így jóval magasabb is lehet), akkor GYES-re csak ezek után (tehát a gyermek 2 éves korát követően) lesz jogosult.

A GYES mellett a gyerek fél éves korától dolgozhat már az igénylő szülő, akár teljes állásban is.