szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A külgazdasági és külügyminiszter éves bizottsági meghallgatásán előkerültek a sokat vitatott magyarországi akkumulátorgyárak is. Szerinte nem az a megoldás, ha „elkezdjük szítani az emberek legitim kétségeiből fakadó feszültséget, hanem az, ha elmondjuk nekik, hogy miért jó, ha egy akkugyár a szabályokat szigorúan betartva működik".

Éves beszámolót tartott az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A hosszú, közel kétórásra nyúló beszámolóban Szijjártó saját teljesítményét komoly sikernek értékelte, és hosszan sorolta, hogy az elmúlt időszakban milyen eredményeket értek el.

Mint mondta, a 2022-es évben több rekordot is megdöntött a magyar gazdaság, köztük az export, a beruházások és a foglalkoztatottság rekordját is. Elmondása szerint 142 milliárd eurós export volt a 2022-es évben, idénre pedig még az ő konzervatív becslésével is 150 milliárd forintos exportteljesítményt vár. De előhozta azt az adatot is, amivel a külügy már korábban is kérkedett: mint mondta, a tavalyi 6,5 milliárd eurós beruházási rekordot idén több mint duplájára, 13,5 milliárd euróra fogják emelni.

Összesen 214 beruházást támogattak, 19 ezer új munkahelyet hoztak létre.

A beruházásösztönzést kiegyensúlyozottnak nevezte, hiszen mind Kínából, mind Németországból, mind az Egyesült Államokból egyaránt érkeztek beruházások Magyarországra.

Az akkumulátorgyárak témáját először Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője hozta fel, aki miután jó egészséget kívánt Szijjártónak tegnapi születésnapjára, felhozta, hogy nem lehetne-e valahogy beépíteni az akkugyárakról szóló döntéshozatali eljárásba a helyi lakosság észrevételeit. Szijjártó messziről indította a választ. Azt mondta, hogy az utóbbi pár évben kétszer is fejreálló világgazdaságban egy állandó dolog volt: az autóipar ugrásszerű fejlődése.

Európa ugyanakkor hozott egy politikai döntést, hogy 2035-től ugyanis már nem lehet belső égésű motoros új autót forgalomba helyezni. Ehhez a politikai döntéshez viszont Európa gazdaságának és autópiacának alkalmazkodnia kellett.

„Az elektromos autó akkor indul el, ha van bennne akkumulátor” – fejtette meg a külügyminiszter. Azonban a világ tíz legnagyobb akkugyártója keleti, így az ugyan lehetett volna opció, hogy erre hivatkozva Magyarország nem kér az akkumulátoriparból, de ő ezt nem tartotta volna jó ötletnek. Külön kiemelte, hogy szerinte totális ellentétben állnak a nyugati politikusok nyilatkozatai a nyugati gazdasági szereplők elvárásaival, hiszen a három nagy német prémiummárka, a BMW, a Mercedes és az Audi is arra biztatta a kormányt, hogy hozza a kínai akkugyártókat Magyarországra, miközben a német és nyugati politikai elit a kínai cégek térnyerése ellen ágál.

A miniszter szerint a CATL kifejezetten a Mercedesnek, az EVE Power pedig a még csak épülő BMW-nek lesz a beszállítója. Majd komoly sikerként emelte ki azt, hogy Magyarország egyike azon három országnak, ahol mindhárom német prémiummárka képviselteti magát. Szerinte az akkugyártás lehetőség arra, hogy Magyarország valamiben az élre álljon, és minél több pénzt szakítson ki egy gyorsan fejlődő iparágból.

Majd beszélt arról is, hogy a magyarokat hergelik az akkugyárak ellen, de konkrét hergelőt nem nevezett meg. Azt mondta, légvonalban kevesebb mint öt kilométerre lakik a gödi Samsungtól, Komáromban, a mai SK akkugyártó városában született és Győrben, az Audi későbbi magyarországi telephelyének városában nőtt fel. Mint mondta, amikor gyerek volt és épült az Audi, akkor ha valaki köhögött, a diagnózis az volt, hogy az Audi felveri a port.

Mint mondta, meg kell érteni az embereket, akik az újtól tartanak, főleg akkor, ha az az újdonság a mikrokörnyezetükben jelenik meg. Nem az a megoldás, ha elkezdjük szítani az emberek legitim kétségeiből fakadó feszültséget, hanem az, ha elmondjuk nekik, hogy miért jó, ha egy akkugyár a szabályokat szigorúan betartva működik – jelentette ki. Majd azt mondta, hogy a magyar hatóságok felelősek a szabályok betartatásáért, ő pedig nem venné a bátorságot ahhoz, hogy azt gondolja, a hatóságok nem végzik a munkájukat.

És miért jó mindez? Ezt a miniszter a gödi Samsunggal igyekezett példázni. Mint mondta, először minden gyártó a gyártási kapacitását hozza Magyarországra, majd ha elégedett, akkor később hozza a kutatásfejlesztést is, ahogy ez most Győrben történt.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a Szijjártóhoz szóló kérdéseiben a magyarokat kiszorító „migráns-vendégmunkásokról" beszélt, Szijjártó viszont erre azt mondta, hogy „a migránsok összemosása a vendégmunkásokkal szerintem kicsit meredek”. Majd hozzátette, hogy

a migránsok a déli határnál lövöldöznek, a vendégmunkások viszont engedéllyel jönnek határozott időre, van, aki felelősséget vállaljon értük, végül pedig hazamennek.

Szijjártó a bizottsági meghallgatása után sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre közölte, hogy a Hamásznak öt magyar származású túsza van a Gázai övezetben.

 

Szijjártó: Van egy ötödik magyar származású túsza is a Hamásznak

A külügynek az elrabolt egyik hozzátartozója jelezte, hogy mi történt.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!