Vannak pártok, amelyek habzsolják a diplomata-útleveleket, más viszont inkább nem kér, mert „csak támadhatóvá tesz”
A parlamenti képviselők közel kétharmada kért magának diplomata-útlevelet, de ennél többeknek is lehet, mivel vannak, akik kormányzati megbízatásuk miatt is jogosultak rá. A csúcstartó az MSZP, a frakciójukban a tagok 90 százaléknak van ilyen okmánya. Akadnak, akik jogosultak lennének, de szándékosan nem kértek, őket is kérdeztük arról, miért döntöttek így.
Ami jár, az jár – sokan gondolkodhatnak így, hiszen a 199 országgyűlési képviselő közül minimum 127-nek, azaz 63,8 százaléknak van jelenleg diplomata-útlevele. De az sem kizárt, hogy akár 149-nek (74,8 százalék) lapul a poggyászában külföldi utazáson olyan zöld útlevél, amelyen a diplomata felirat is olvasható. Ez a hvg.hu által közérdekű adatigényléssel az Országgyűlés Hivatalától kikért statisztikából derült ki.
Járni jár, és még jut is - több jogcímen
A minimum és a maximum arányszám közötti eltérés abból adódik, hogy a hivatalnak csak arról van adata – mivel rajtuk keresztül folyik az ügyintézés –, hogy melyik képviselő igényelte a neki a törvény szerint alanyi jogon, a törvényhozás tagjaként járó úti okmányt. Ez a 63,9 százalék, vagyis a képviselők közül 127 kért és kapott ilyet – beleértve a nemrég elhunyt Turi-Kovács Bélát (Fidesz) is.
Vannak azonban olyan parlamenti képviselők, akik nem szerepelnek a hivatal – mint kiderült, amúgy sem teljesen pontos – statisztikájában, mert nem képviselőként igényeltek diplomata-útlevelet. Azért lehet nekik mégis, mert a kormányzat bizonyos tagjai a törvény szerint szintén „hivatalból” jogosultak rá, de ezt az ügyintézést már a Külgazdasági és Külügyminisztérium végzi.
A jogszabály szerint diplomata-útlevélre a tágabban vett kormány tagjai közül a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok jogosultak. Ha ebből a körből mind a 22 fideszes és kereszténydemokrata politikus is „kiváltotta”, de kormánytagként, nem pedig képviselőként tett így, akkor megkapjuk a magasabb, 74,8 százalékos arányszámot.
Szöllősi és a többiek, a nem-diplomaták
Az adatokra azután kérdeztünk rá az Országgyűlés Hivatalánál, hogy szeptemberben kisebb botrány kerekedett abból, hogy a kormányfő kedvenc lapjának, az állami előfizetésekkel megsegített Nemzeti Sportnak a főszerkesztője, Szöllősi György nem kapott diplomata vízumot egy focitornára az Egyesült Államokba, pedig neki is van diplomata-útlevele.
Persze Szöllősi esetében a diplomata idézőjelben értendő, hiszen hiába kapott 2017-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügminiszter kezdeményezésére rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot, „a magyar futball és a Puskás-ügyek” hivatalos nagyköveteként emlegetett Puskás-életrajzíró ettől még nem lett akkreditált diplomata sehol a világon.
Szöllősi mellett ezreknek van diplomata útlevelük: ki és miért kapott ilyet Dzsudzsáktól Habonyon át Schadlig?
Az amerikaiak által feltartóztatott Szöllősi György fiaskója a példa arra, hogy a diplomata útlevél sem mindenható, mégis ezrével osztogatják. A diplomatákon, állami hivatalnokokon és parlamenti képviselőkön kívül, akiknek valóban szükségük van rá, tömegével kapnak ilyet az aktuális hatalom olyan különféle rendű-rangú kegyeltjei is, akik csak az okmány presztízse miatt villognak vele szívesen.
Kicsit más a helyzet a parlamenti képviselőkkel, hiszen ők választott képviselők, a törvényhozás tagjai, jogszabály is külön nevesíti őket (és családtagjaikat), mint akiknek tisztségükből fakadóan jár az okmány. Tény, hogy nagy szükségük nekik sincs rá, és mivel ők sem akkreditált diplomaták, nem a külügyi tárca kötelékében dolgozók, ők is csak rangjelölés nélküli diplomata-útlevelet kapnak.
Akárhogy is, elég népszerű ez a speciális papír a parlamenti képviselők körében. Ha másért nem, akkor azért, mert praktikus előnyök járnak vele: vízummentes beutazást tesz lehetővé egyes vízumköteles országokba is (a teljes lista itt böngészhető), birtokosa utazáskor mentesül a vámvizsgálat alól, és a diplomatasávot használhatja, vagyis megússza a sorban állást. Nem véletlen, hogy pártállástól függetlenül kedvelt, de képviselőcsoportonként eltérő mértékben.
Kezdjük a 199 képviselőből a frakción kívüliekkel! Az egyetlen (német) nemzetiségi képviselőnek, Ritter Imrének van ilyen útlevele, ahogy a három független képviselőnek is: Hadházy Ákosnak, valamint a két exjobbikos politikusnak, Jakab Péternek és Varga Ferencnek. (Frissítés! Cikkünk megjelenése után Jakab Péter a következő nyilatkozatot juttatta el lapunkhoz: „Mióta képviselő vagyok – 2018 óta – soha nem igényeltem, így nem is kaptam diplomata útlevelet, tekintettel arra, hogy a képviselőkkel való mindennemű kivételezést elutasítok. Vagyis nem rendelkezem diplomata útlevéllel.”)
Ahol csak egy kivétel van
Ha frakciónként megnézzük az igénylők számát, és az így összeállt rangsort, kiderül, hogy a lista élén az MSZP képviselőcsoportja áll 90 százalékos aránnyal. A tíz fős frakcióból csak egyvalaki nem kért magának, Hiszékeny Dezső, aki a hvg.hu kérdésére ezt azzal indokolta: „nem láttam semmilyen hasznát, előnyét.”
A Mi Hazánk frakciójában a hatból öt tagnak van ilyenje, ez 83 százalékos arány. Az egyetlen kivétel Dócs Dávid, aki a hvg.hu-nak azt mondta, magáncélra nem használná, olyan külföldi hivatalos útja pedig még nem volt, ahol hasznát vette volna, „a Kárpát-medencét amúgy sem tervezem hosszabb távon elhagyni”.
Két óvodás mellé nem kell
A Párbeszéd hat fős frakciójából négy képviselőnek van diplomata-útlevele, kettőnek – Tordai Bencének és Jámbor Andrásnak – nincs, ami 66 százalékos arányt jelent. Jámbor András lapunk megkeresésére azt közölte, hogy bár megtehette volna, mégsem igényelte az okmányt, mert „nincs is rá szükségem, amúgy pedig nem éreztem, hogy ha lenne ilyenem, attól több vagy jobb ember lennék”.
Két ellenzéki párt parlamenti frakciója, a Jobbik és a Párbeszéd a közel kétharmados nagy átlag környékén szerepelt. A Jobbik 8 képviselőjéből 5-nek van diplomata-útlevele, ez 62 százalék. Az okmányt tudatosan nélkülözők között van Z. Kárpát Dániel, aki a hvg.hu-nak azt mondta: „prózai oka van, két óvodás korú gyerekem mellett nem is nagyon utazgatok, így nincs szükségem rá”.
A Momentum-frakcióban az arány 60 százalékos. A tíz képviselő közül tehát hatnak van zöld útlevele, bár az Országgyűlés Hivatalától kapott listán csak öt név szerepelt. Amikor a másik öt név közül felhívtuk találomra Sebők Évát, hogy megtudjuk, neki miért nincs ilyen papírja, kiderült, hogy van. Mint mondta, csak azért, mert egyszer hirtelen volt szüksége úti okmányra, és egyszerűbb volt azt csináltatni. Hozzátette, hogy amikor a Momentum delegációjával a háború sújtotta Ukrajnában járt, könnyebb volt a diplomata-útlevéllel mozogni. Azt második útlevélként használja, mert sokat van a munkája miatt távol az otthonától, Orosházától, de így az egyiket mindig magával viszi.
Helyesen szerepelt viszont a listán a diplomata-útlevéllel nem rendelkezők között a Momentum volt elnöke, Fekete-Győr András, aki a hvg.hu-nak erről azt mondta, valóban nincs ilyen útlevele, méghozzá azért nincs, mert „alapból nem szeretem a privilégiumokat, ráadásul nem is érzem szükségét egy ilyen okmánynak.”
| A képviselő, akinek három útlevele is van |
A Momentum frakcióvezető-helyettese, Bedő Dávid azon vélhetően kevés képviselő közé tartozik, akiknek három útlevelük is van: a sima magyar, a diplomata és egy svéd. Utóbbi akkor kapott nagyobb médiafigyelmet, amikor a mi hazánkos Novák Előd azzal támadta, hogy a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását sürgette, miközben „eltitkolta önéletrajzából svéd állampolgárságát”. Bedő Dávid erre úgy reagált, sosem volt titok, hogy a magyar mellett svéd állampolgársága is van, többször beszélt erről nyilvánosan. Amúgy pedig azt üzente Nováknak és pártjának: „Nagyszüleim 1956-ban egy olyan elnyomó, autoriter rendszer ellen harcoltak, amilyet Novák Előd is szíve szerint építene, ha hatalmon lenne. A forradalom leverése után, félve a megtorlástól, pedig Svédországba menekültek.”
A Bedő svéd állampolgársága iránt aktívan érdeklődő Novák Elődöt hasonló természetű kíváncsiságával már évekkel megelőzte a Jobbik jelenlegi elnöke, a párt EP-képviselője, Gyöngyösi Márton. Az ő megítélését hosszú időre beárnyékolta 2012-es parlamenti felszólalása, amelyben nemzetbiztonsági kockázatot emlegetve a zsidók, vagyis az izraeli-magyar kettős állampolgár képviselőtársai listázását sürgette. Erről tavaly a hvg.hu-nak azt mondta, „szörnyű, súlyos és szégyellni való dolog volt”, de már másnap elnézést kért miatta, mert nem ezt akarta mondani. A HVG-ben megjelent portréinterjúban pedig ezt azzal egészítette ki, hogy akkor óvatlan volt, de azóta „sikerült meghaladnom a radikális Jobbikot, és önmagamat is”. |
Visszafogottabb a DK és az LMP
A Demokratikus Koalícióban (DK) az arány 53 százalékos. A párt 15 fős képviselőcsoportjából kevesebb, mint a tagok felének, 7 politikusnak nincs ilyenje. Egyikük, Gy. Németh Erzsébet ezt kérdésünkre azzal indokolta, hogy ellenzéki képviselőként nincs igazán külföldi, hivatalos útja, ahol esetleg hasznát venné.
A DK-frakció másik 8 tagja viszont kért diplomata-útlevelet. Például Gyurcsány Ferenc pártelnök, és Vadai Ágnes is. Vadai tényleg sokat utazhat, hiszen a külügyi bizottság tagja. Hogy neki is van, azt már korábban elárulta Magyar Levente külügyi államtitkár, amikor a Szöllősi-féle papírt firtató írásbeli kérdésre azzal vágott vissza Vadainak:
Ön sem diplomata, mégis van diplomata-útlevele.”
„Ön sem diplomata, mégis van diplomata-útlevele" - szúrt oda a Szöllősi-féle okmányokról kérdező ellenzéki képviselőnek a külügyi államtitkár
Magyar Levente külügyi államtitkár úgy tett, mint aki nem érti a Szöllősi György „Puskás-ügyi nagykövet" amerikai beutazási nehézségei miatt feltett ellenzéki kérdést a nyakra-főre osztogatott diplomata-útlevelekről. Ehelyett visszaszúrt a DK-s Vadai Ágnesnek, pedig ő is ugyanabban a cipőben jár.
Az ellenzéki lista végén, 40 százalékos aránnyal az LMP-frakció található: öt politikusuk közül mindössze ketten igényeltek ilyen okmányt: Keresztes László Lóránt és Ungár Péter. Három másik képviselőjük nem érezte ennek szükségét. Egyikük, Csárdi Antal a hvg.hu-nak azt mondta, az előző ciklusban neki és a feleségének is volt diplomata-útlevele, de most nincs.
Nem láttam semmi értelmét, az ember csak támadhatóvá válik miatta a semmiért, ráadásul nem is akarok külön jogosítványokat csak azért, mert képviselő vagyok”
– nyilatkozta lapunknak.
A kormánypártoknál bonyolult a képlet
A két legtöbb taggal bíró frakciója a KDNP-nek és a Fidesznek van, előbbi 19, utóbbi 116 fős. A Fidesznél most Turi-Kovács Béla halála miatt átmenetileg csak 115-en vannak, de az adatokat még a képviselő elhunyta előtt kértük ki, és őt is beleszámoltuk, mivel neki is volt diplomata-útlevele. Ahogy említettük, a kormánypárti frakciók arányszámait nehéz pontosan kiszámolni.
Ha csak az Országgyűlés Hivatala által közölt adatokat vesszük, vagyis azt, hogy hányan kértek képviselői minőségükben zölt okmányt, ez a szám a KDNP-nél 19-ből 11, ami 58 százalék, míg a Fidesznél 116-ból 73, ami 63 százalék.
Viszont a kimaradó nyolc KDNP-sből négyen miniszterek vagy államtitkárok, és ha mind kértek és kaptak diplomata-útlevelet külön eljárásban, kormánytagként, akkor a KDNP-s arányszám felugrik közel 79 százalékra. A Fidesznél a kimaradók közül 17-en miniszterek és államtitkárok plusz Orbán Balázs politikai igazgató, így ha nekik is mind van zöld útlevelük, akkor a Fidesz arányszáma 78 százalék.
Sőt a Fideszben lehet még egy kakukktojás, hiszen Ferencz Orsolya képviselőként nem kért diplomata-útlevelet, és mivel nem kormánytag, úgy nem kaphat. De Szöllősihez hasonlóan rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott 2020 végén űrkutatásért felelős miniszteri biztosként, így akár emiatt, Szijjártó Péter külön miniszteri engedélye alapján akár neki is lehet zöld útlevele.
Rákapcsolt a külügy: négy év alatt tízezernél is több diplomata-útlevelet állítottak ki
Évente majdnem kétszer annyi diplomata-útlevelet adott ki a külügy az utóbbi négy évben, mint 2010 és 2019 között.
Vannak olyan jogosultak is, akik nem parlamenti képviselők, mégis kérvényezhetik a diplomata-útlevelet, és akikről szintén kaptunk adatokat az Országgyűlés Hivatalától. A törvény szerint a törvényhozás tagjain kívül jogosultak ilyen okmányra a képviselői mandátummal nem bíró nemzetiségi szószólók és az Európai Parlament magyar képviselői is.
A kapott adatok szerint a 11 nemzetiségi szószóló közül mindössze egy nem kért. Ő Szolga József horvát nemzetiségi szószóló, aki a hvg.hu kérdésére azt mondta, hogy az előző parlamenti ciklusban volt neki, de most nem kért, leggyakrabban úgyis csak Horvátországba utazik, ahol „otthon van”. De nem zárta ki, hogy mégis igényli – ezt a ciklus közben is bármikor megteheti.
Az Országgyűlés Hivatalának adatai szerint az összesen 21 magyar EP-képviselő közül sem mind tartott igényt a neki járó diplomata-útlevélre, de mint kiderült, ez az adatközlésük téves volt. A hvg.hu megkereste ugyanis a listán nem szereplő Kósa Ádámot, aki már a harmadik ciklusát tölti az EP-ben, és kiderült, hogy a statisztikával szemben mégis rendelkezik ilyen okmánnyal.
Olykor elfelejtik visszaadni
Fontos tudni, hogy az országgyűlési képviselőknek – de a nemzetiségi szószólóknak és az EP-képviselőknek is – csak a mandátumuk idejére jár diplomata-útlevél, vagyis ezek határozott időre érvényesek. Némi „türelmi időt” azért hagy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mert a hvg.hu úgy tudja, a képviselői útlevelek érvényessége fél évvel a ciklus vége után, 2026 novemberében jár le.
Az érvényességi idejükön túl a papírok elvileg nem használhatók, legalábbis a hatóságoknak ellenőrizniük kell az utazásnál, vámvizsgálatnál vagy igazoltatásnál, hogy nem jártak-e le. Miután a lejárt útlevelek amúgy sem használhatók, a szabály szerint le kell őket adni, vissza kell szolgáltatni az Országgyűlés Hivatalán keresztül a külügyi tárcának.
Ezt azonban nem mindig és nem mindenki teszi meg – feledékenységből vagy esetleg azért, mert szívesen eltenné emlékbe. A későket az OH levélben emlékezteti, és ha szükséges többször is felszólítja. A hivatal sajtóban megjelent, évekkel ezelőtti közlése szerint
az országgyűlési képviselők átlagosan 10-15 százaléka felejti el visszaadni lejárta után diplomata-útlevelét.
A hvg.hu ezért rákérdezett az Országgyűlés Hivatalánál arra is, hogy a korábbi ciklusokban hány képviselő kapott diplomata-útlevelet, és hányat kellett felszólítani, mert nem adta le időben. Erről azonban nem tudtak statisztikát küldeni, mert közlésük szerint a hivatal csak az aktuális ciklusban kezelheti a képviselők ezzel kapcsolatos adatait, így visszamenőleg nem áll náluk rendelkezésre adat.
| Van, aki 9 éve őrizgeti |
A hvg.hu szúrta ki és írta meg, hogy egy zöld színű diplomata-útlevél felbukkan egy olyan, a Nemzeti Nyomozó Iroda által októberben készített és a rendőrség honlapján közzétett videón. A felvétel a korábban a Jobbik körül mozgó, és már a 90-es években is zűrös ügyekbe keveredő T. P. elfogásáról készült. Ő és társai egy kriptovalutás befektetési csalás ügyében lettek gyanúsítottak, miután a cég, amely korábban édesvízi halászattal foglalkozott, mesés hozamokat ígért, de a befektetőknek nem nagyon fizetett. Az kiderült, hogy T. P.-nek semmilyen diplomáciai megbízatása nincs, az ő elfogásánál, a házkutatás során mégis diplomata-útlevelet is találtak a nyomozók. A hvg.hu kérdésére T.P. választ adott erre, mondván: ő saját jogon ilyet nem kapott, hanem: „a feleségemnek járt 2010-14 között, ahogy a családtagoknak is”, a felesége ugyanis abban az időben a Jobbik parlamenti képviselője volt. Ezt erősítette meg lapunk kérdésére egyébként a külügyi tárca is, hozzátéve, hogy az útlevél érvényessége 2014.11.06-án lejárt. Vagyis ezt, a képviselői családtagnak járó okmányt elfelejtették visszaszolgáltatni. |
(Nyitóképünk illusztráció)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
