A Belügyminisztérium az „oktatás minőségének javítása” kapcsán a tavalyi felmérés után ismét kikéri a szülők véleményét a Kréta rendszeren keresztül.

A kérdőív a pedagógusok sztrájkjára is rákérdez, de a manipulatív módon megfogalmazott kérdések alkalmasak arra, hogy a szülőket az oktatás jobbításáért küzdő pedagógusok ellen fordítsa, ugyanis a kérdésfeltevés ki van ragadva a kontextusból, és nem lehet rá jól válaszolni – írja a hvg.hu számára küldött közleményében a Szülői Hang Közösség.

PISA: miben áll az észt csoda?

A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi „éltanuló" országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.

Természetesen a pedagógusok sztrájkjának vannak szabályai; senki sem gondolta, hogy a sztrájkra ne vonatkoznának semmiféle jogszabályi korlátozások. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek felügyeletét minden esetben biztosítani kellene. Mint minden sztrájknak, a pedagógusok sztrájkjának is lehet következménye az, hogy az adott szolgáltatás (jelen esetben a közoktatás) ideiglenesen, részlegesen szünetel. A sztrájk azonban nem öncélú; a pedagógusok azért folyamodnak ehhez az eszközhöz, mert a kormányzat nem biztosítja a méltó anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülést és a minőségi munka feltételeit – írják.

A sztrájk épp azért fontos, hogy a gyermekek számára biztosítva legyenek a minőségi közoktatás feltételei; jelenleg ugyanis gyakran előfordul, hogy a gyermekek jogai sérülnek a pedagógushiány és a pedagógusok túlterheltsége miatt. A pedagógusok – az egyesület álláspontja szerint – végső elkeseredésükben azért választották néhány esetben „a jogszabályban meg nem engedett munkamegtagadást” – vagyis polgári engedetlenséget –, mert a kormányzat nem reagált a pedagógusok, diákok és szülők jogos követeléseire, és kitért az érdemi szakmai párbeszéd elől.

A közoktatásból idén több mint négyezer, 2022-ben több mint ötezer pedagógus távozott, és helyettük sok esetben csak nyugdíjasokat, óraadókat tudtak alkalmazni, sokszor pedig a többi pedagógusra hárul a többletmunka mert senkit sem tudtak felvenni. A kormányzat azonban nem kérdez rá arra, hogy a szülők miként tapasztalják a pedagógushiányt, ehelyett a kérdőív inkább a helyzet jobbításáért küzdő pedagógusok ellen próbálja hangolni a szülőket.

A kérdőív rákérdez az iskolaőrökre is. A kérdésben azonban benne van a sugalmazott válasz, hiszen arra vonatkozik, ahol a társadalmi környezet megkívánja az iskolaőröket. A Szülői Hang Közösség szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kormányzatnak nagy felelőssége van abban, hogy hagyta, hogy a helyzet olyan súlyossá váljon, hogy iskolaőrök alkalmazása merüljön fel egyes intézményekben.

A kérdőív nem említi, hogy a szociális háló erősítésével, több iskolapszichológus, fejlesztő, pedagógiai asszisztens és szociális munkás alkalmazásával, átfogó, a családokat is bevonó stratégiával megelőzhették volna ezeknek a problémáknak a kialakulását, és így nem lenne szükség iskolaőrökre.

A Szülői Hang Közösség ezért azt javasolja a szülőknek, hogy ne válaszolják meg a fent idézett kérdéseket, mivel ezek kontextusból kiragadott, manipulatív felvetések. Ehelyett javasolják, hogy a szöveges visszajelzésnél például az alábbi kérdéseket tegyék fel a kormányzatnak.

• Hogyan lehetséges, hogy a magyar kormány hagyta, hogy 2023-ban több mint 4 ezer, 2022-ben több mint 5 ezer pedagógus hagyja el hivatását, köztük sokan végső elkeseredésükben vagy a kormányzat által erőltetett státusztörvény miatt, mert nem tudtak megélni fizetésükből és nem voltak adottak a minimálisan elvárható munkafeltételek sem?
• Ígéretei ellenére miért nem adott a kormány méltó béremelést a pedagógusoknak, és miért várt az EU-s támogatásokra, miközben a minőségi közoktatás nemzeti hatáskör, a közoktatás minősége pedig jövőnk záloga?
• Hogyan kívánja megszüntetni a kormányzat a mostanra kritikus mértékűvé vált pedagógushiányt, melynek káros hatásait napról napra érzik a gyerekek és a szülők is?

A szervezet egy évvel ezelőtt is kifogásolta a kérdőívet, mivel abba propagandakérdés került. A tavalyi felmérés részletes eredményeit (néhány kiragadott adatot leszámítva) azóta sem közölték; nem világos, hogy a tavalyi eredmények hatására tett-e bármilyen lépést a Belügyminisztérium. Csupán annyit tudni, hogy a tavalyi szülői kérdőívvel is próbálták alátámasztani, hogy egyeztettek a státusztörvénnyel kapcsolatban, holott a kérdések nem álltak kapcsolatban a státusztörvénnyel, így a tavalyi kérdőív felhasználása is manipulatív volt - írták.

A kérdőívet ezen a linken lehet elérni; a kérdések összegyűjtve itt olvashatóak.

A PISA-jelentés azt mutatja, nagyon nem mindegy, hogyan adjuk a gyerek kezébe az okoseszközöket

Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából.