„Lassan két éve zajlik a háború: Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt szeretnénk, ha a szomszédunkban béke lenne" – jelentette ki Szijjártó Péter Ungváron január 29-én. A külügyminiszter azért utazott a kárpátaljai városba, hogy a háború kitörése óta először találkozzon személyesen Ukrajnában Dmitro Kuleba külügyminiszterrel. A találkozó utáni sajtótájékoztatóról a Telex és a 444 cikkei, valamint a külügyminisztérium közleménye alapján számolunk be.

Dmitro Kuleba arról beszélt, hogy „nincs kérdés, amit ne lehetne megoldani kétoldalú párbeszédben". Szerinte a Szijjártóval folytatott beszélgetésüket „nyitottság, konstruktivitás és őszinteség jellemezte". Az ukrán külügyminiszter megköszönte a humanitárius segítséget, amelyet Magyarország nyújtott. Azt mondta, a tárgyalás fő kérdése Ukrajna euroatlanti integrációja volt. „Abból indulunk ki, hogy egy EU-tag Ukrajna felelne meg leginkább Magyarország érdekeinek" – mondta.

Kuleba említette a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos vitát is, azt mondta, ez nagyon régi történet. „Szeretnénk szabályozni ezt a kérdést jó lelkiismerettel. Abból indulunk ki, hogy az EU-tagság felé megnyitja az utat az oktatási törvény, amely a 2017 előtti állapotokat állítja vissza. Úgy gondolom, jó döntést hoztunk, a kárpátaljai magyarok is pozitívan fogadták." Arról is beszélt, hogy vannak pontosítandó részletek, ezeket a felek kétoldalú párbeszéd keretében megvitatják, és a kérdést végérvényesen megoldják, mondta az ukrán külügyminiszter.

„Szeretném megköszönni a vendéglátást Andrijnak és Dmitrónak" – kezdte válaszát Szijjártó Péter. Köszönetet mondott Viktor Mikitának, Kárpátalja kormányzójának is, aki Szijjártó szerint sokat tett a tisztánlátásért. Mikita a Telex beszámolója szerint nem volt ott a sajtótájékoztatón, de Szijjártó a nap folyamán találkozott vele, a záhonyi határnál csatlakozott a magyar delegációhoz. A külügyminiszter Facebook-oldalán azt írták: „Viktor Mikita kormányzó teljesen új szemléletet hozott Kárpátaljára: a megbékélés kultúráját képviseli annak érdekében, hogy ukránok és magyarok egymás mellett békében élhessenek".

„A nemzetközi média egy bizonyos szeletének kedvelt sportága" a magyar álláspont eltorzítása – folytatta Szijjártó. „A kormányzó nélkül ezeket a mesterséges feszültségkeltési kísérleteket nem lehetett volna kezelni" – mondta. Hangsúlyozta, hogy "kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett".

Szijjártó előbb kijelentette, hogy mindent meg kell tenni a békéért, aztán arról beszélt, hogy a magyar fél milyen humanitárius segítséget nyújtott eddig az ukránoknak: 1558 magyar iskolába, óvodába jár több mint 20 ezer ukrajnai gyerek Magyarországon; a magyar fél részt vesz kórházak újjáépítésében; 14 ezer gyerek táborozhatott Magyarországon.

Érkezése után rögtön a temetőbe vitte Szijjártót az ukrán delegáció Ungváron

A háborús halottak előtt tisztelegtek, bár ezt Szijjártó nem részletezte Facebook-posztjában, inkább békepártizott egyet. Andrij Jermak X-oldalán azt írta, "azok előtt tisztelegtünk, akik életüket adták Ukrajna védelmében".

A külügyminiszter ezután tért rá a kisebbségi törvényre. Megjegyezte, hogy a jogokat csorbító intézkedések fokozatosan jelentek meg, ezért volt vita Ukrajna és Magyarország között. „Nekünk van egy elvárásunk, ez pedig az, hogy a magyar kisebbség visszakapja a 2015 előtti jogokat, nem kérünk sokat. Tizenegy pontban foglaltuk ezeket össze. Köztük az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén” – összegezte a magyar elvárásokat Szijjártó Péter a 444 beszámolója szerint.

Nagyhódoson új határátkelő nyílhat Magyarország és Ukrajna határán, a magyar külügyminiszter szerint a megvalósításhoz már nagyon közel állnak. Ezenfelül egy új híd is épülhet a Tiszán.

Szijjártó megköszönte vendéglátóinak, hogy az olaj akadálytalanul jöhetett át Ukrajnán keresztül Magyarországra. Nem mondta ki, de ez alatt nyilván az orosz olajat értette.

Jermak beszélt arról, hogy „érdekeltek vagyunk, hogy a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozzon". Szerinte ehhez „nagyon erős lépést" tettek ma. Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint ez új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában. Az ukrán elnöknek szavai szerint fontos lenne az is, hogy a magyar kormányfő az ukrán fővároson kívül elmenjen a Kijev környéki Irpinybe, Bucsába, ahol az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított invázió első hónapjában az orosz hadsereg háborús bűncselekményeket követett el a civil lakossággal szemben.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az Európai Unió által Kijevnek előirányzott 50 milliárd eurós támogatás, amit Orbán Viktor a legutóbbi EU-csúcson megvétózott, és ami a következő, február elsején rendezett csúcs témája lesz, nem Kijev és Budapest kétoldalú kérdése. „Brüsszelben történik majd meg ennek megvitatása" – mondta a külügyminiszter, és hozzátette, hogy „Magyarország felajánlja minden kapacitását arra, hogy Ukrajna újra békében élhessen".

Arra a kérdésre, hogy támogatja Ukrajna EU-s tagságát, Szijjártó a következő választ adta: „Sok vitánk van abban Brüsszelben, hogy miként nézzen ki az EU a jövőben. Ezeket a vitákat meg kell vívnunk, hogy megalapozott döntést hozhassunk".

Andrij Jermak kitért az Oroszországgal való béketárgyalások lehetőségére is: „200 tárgyalásunk volt, normandiai, minszki formációban Oroszországgal, látják, hova jutottunk". Jermak szerint hiába született 11 megállapodás, „Oroszország készült a lerohanásra, az időt arra használta, hogy felkészüljön a megszállásra".

A „békepárti" magyar álláspontra utalva azt kérdezte: „Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, nem akartak békét? Senki nem akar annyira békét, mint az ukránok. De igazságos békét akarunk, nem egy befagyasztott konfliktuson alapuló békét".

Világossá tette: területi engedményeket Ukrajna nem tehet Oroszországnak a béke érdekében. Ezt Kijev korábban is hangsúlyozta, mondván, hogy Oroszország csak erőt gyűjtene egy újabb háborúra.

A mostani találkozó előéletéről és a két ország kapcsolatáról itt írtunk hosszabban:

Fagyos hangulatban találkozik Szijjártó és Kuleba, de hogy jutott a mélypontra a magyar-ukrán viszony?

Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség.