Novák Katalin újabb, eddig nem ismert kegyelmi döntésére bukkantunk a Bírósági határozatok kulcsszavakkal kereshető tárában: a Kaposvári Járásbíróság 2022 januárjában ítélt börtönre egy nőt, aki egy bíróságon volt takarító, és hozzáfért a bizalmas levelekhez, iratokhoz.

Az ügy anonimizált dokumentumai szerint a nőt a felvételi beszélgetésen tájékoztatták is arról, hogy bizalmas a munkája, majd letette az igazságügyi alkalmazotti esküt is. A nő feladatai közé tartozott a meg nem nevezett bíróság elnöki irodájának, illetve az elnöki szinten lévő irodák, folyosók, mosdók takarítása. Segített a büntető-, szabálysértési, polgári, végrehajtási ügyek irodai dolgozóinak postázási tevékenységében, postabontásban, iratválogatásban, iratok postázásra előkészítésében, iratok borítékolásában és kézbesítésében "megyei postajárat útján".

Kulcsa volt az irodákhoz, és bár az elnöki irodához pont nem kapott, ide is be tudott jutni az elnöki irodavezető irodáján át.

A nő a bírósági dokumentumok szerint a bírók asztalán átkutatta az iratokat, és le is fotózta őket a mobiljával.

Az ítélet sorolja az ilyen eseteket:

• "Hivatalos bírósági, postázásra előkészített lezárt levelet személyes adat jogosulatlan megismerése céljából a többi ott lévő irat közül titokban felkutatta, majd a lezárt borítékot felbontva, annak tartalmát jogosulatlanul megismerte, ezt követően a borítékot visszazárta."
• "Bírói döntésre váró, ügyiratborítóban elhelyezett vádiratot személyes adat jogosulatlan megismerése céljából a többi ott lévő irat közül titokban felkutatta, majd annak teljes tartalmát a saját Iphone típusú mobiltelefonjával jogosulatlanul fényképen rögzítette."
• "X büntetőügyében tárgyalás tartása iránti kérelmét, amely Y bíró irodájában ügyiratborítóban volt elhelyezve, személyes adat jogosulatlan megismerése céljából a többi ott lévő irat közül titokban felkutatta, majd annak teljes tartalmát a saját iPhone típusú mobiltelefonjával fényképen jogosulatlanul rögzítette."
• "1-1 darab hivatalos bírósági, postázásra előkészített és lezárt levelet személyes adat jogosulatlan megismerése céljából a többi ott lévő irat közül titokban felkutatta, majd annak tartalmát jogosulatlanul megismerte, ezt követően a borítékokat visszazárta."

A nő a tárgyaláson elismerte a bűncselekményeket és a bűnösségét, de vallomást nem tett.

Róla csak annyit tudni a bírósági iratok szerint, hogy "iskolai végzettsége, jelenlegi munkaviszonya, jövedelme nem ismert. Férjezett, kiskorú gyermeke nincsen. Vagyontalan. Büntetlen előéletű."

Az elsőfokú ítélet szerint a bíróság a súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést, és azt, hogy igazságügyi alkalmazottként bizalmi állásából, bizalmi helyzetéből adódó lehetőséggel visszaélve követett el bűncselekményt igazságszolgáltatási szervnél. Enyhítő körülményként vette figyelembe beismerő nyilatkozatát, megbánó magatartását.

Az ítélet szerint

a bíróságok működésébe vetett közbizalom megrendítésére a cselekmény kifejezetten alkalmas, hiszen a bíróságokon folyó akár büntető-, akár polgári ügyekben érintett személyek joggal várhatják, hogy adataikhoz és az ügyek adataihoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, sem puszta kíváncsiságból, sem más nem ismert célból, hogy ügyük és személyes adataik a bíróságon illetéktelenek számára hozzáférhetetlenek legyenek. Ugyanez érvényes a bíróságon dolgozókkal kapcsolatos személyi nyilvántartási adatokra is. A vádlott cselekménye mindezt a közbizalmat nagy fokban gyengíthette."

A nőt 1 év 10 hónap börtönre ítélték folytatólagosan elkövetett tiltott adatszerzés bűntette miatt, és nem függesztették fel a büntetést, pont a fentiek miatt. Emellett három évre a közügyektől is eltiltották, illetve örökre eltiltották attól, hogy állami szervnél, "de kiemelten bíróságon, ügyészségen, rendőrségen" dolgozzon.

Mivel a nő és az ügyvédje enyhítésért fellebbezett, az ügy másodfokra került, a Kaposvári Törvényszék 2022 márciusában helybenhagyta az ítéletet, és azt írta, "a vádlott cselekménye a bíróságok működésébe vetett közbizalom megrendítésére alkalmas volt, ahogy arra az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá".

A bűncselekmény tárgyi súlyára, valamint a társadalomra veszélyességére tekintettel, a törvényszék álláspontja szerint is indokolt a vádlottal szemben a törvény szigorával élni, írták.

Az ügy ezután a Kúrián kötött ki, amely 2023. április 18-án tartotta a tanácsülését, és fenntartotta az első és a másodfok határozatát, a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, ugyanakkor, mint az indokolásból kiderült, ekkorra már kegyelmet kapott a nő.

A köztársasági elnök 2023. február 7. napján meghozott – az igazságügyi miniszter által 2023. február 9. napján ellenjegyzett – KEH/443-7/2023. számú határozatával a terhelttel szemben kiszabott büntetés hátralévő részének végrehajtását kegyelemből 2 évi próbaidőre felfüggesztette

– áll a dokumentumban.

Emlékezetes: ugyanígy derült ki az is, hogy K. Endre kegyelmet kapott, ott is a Kúrián kötött ki az ügye, de mire összeült a tanács, addigra már döntött Novák Katalin, így ez bekerülhetett a dokumentumokba.

Novák Katalin kegyelme után valóban tiszta lappal kezdheti újra életét a pedofilügyben elítélt K. Endre?

Mit jelent, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelme a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endrét mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányoktól és attól is, hogy eltiltsák foglalkozásától? Milyen erkölcsi bizonyítványt kaphat? Miért nem indokolja ezt a kegyelmi döntését az államfő, ha Budaházy esetében megtette? Vissza lehet-e vonni egy kegyelmi döntést?