Az Állami Számvevőszék elnöke egy keddi háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Megafon kampánytevékenységét is vizsgálta az ÁSZ, de ott nem talált olyan problémákat, mint az ellenzéki kampányban –  írja a Telex.

Windisch László az ellenzéki pártok kampányfinanszírozásáról szóló jelentésről, annak eredményeiről és logikájáról beszélt a sajtónak, miután megjelent, hogy az ÁSZ szerint a hatpárti ellenzéki összefogás pártjai a 2022-es kampány alatt 261 millió forint értékben fogadtak el tiltott anyagi támogatást a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű civil szervezettől.

Az elnök szerint megváltozott a világ, a pártok mellett civil szervezetek, influenszerek, elemzőközpontok és a média is kampányol, amivel nincs semmi baj, ha ebben nem működnek együtt pártokkal. Ugyanakkor az ÁSZ elég nehezen tudja ellenőrizni, hogy van-e ilyen összehangolt kampány, ha a résztvevők ezt egyszerűen letagadják – tette hozzá.

Végleges az ellenzéket tiltott párttámogatás miatt százmilliókra büntető ÁSZ-döntés - íme a CÖF-öt ugyanezért mentegető jelentés

Most még csak 90 millió forint a Fidesz által "guruló dollárok" botrányként keretezett kampányfinanszírozási ügyben az ellenzéki pártokra egyenként kirótt pénzbüntetés összege, de azt a kedden közzétett ÁSZ-jelentés is jelzi: újabb, egyenként 450 milliós bírságok is várhatók még. Ez a legrosszabbkor jön az ellenzéknek a duplaválasztás kampánya előtt.

Windisch azt mondta, a pártoknak tilos támogatást elfogadni, közvetlenül pénz vagy egyéb anyagi támogatás formájában, az pedig, ha egy kampányoló szervezet meg az általa támogatott párt között összehangoltság állapítható meg, már tiltott kampányfinanszírozásnak minősül. A hatpárti együttműködésnél az ÁSZ jelentése szerint mindkettő megvalósult, mert az MMM fizette a pártok költségeit, és nem közvetlen anyagi támogatás formájában is.

Az ÁSZ elnöke maga hozta fel, hogy az MMM kampányfinanszírozása kapcsán sokszor megkapja a kérdést, mi a helyzet a kormányoldalon kampányoló, párton kívüli szervezetekkel, mint a Megafon vagy a CÖF. Windisch szerint ezek tevékenységét vizsgálva az ÁSZ nem találta intézményes együttműködés, közös miniszterelnök-jelölt, közös kampányanyagok, közösen finanszírozott rendezvények és párttámogatás nyomát.

Az ÁSZ vezetője szerint kérdés, hogy hogyan szerezhettek volna tudomást ilyen informális együttműködésről, hiszen az ÁSZ nem nyomozó szerv, nem titkosszolgálat, alapvetően dokumentumok bekérésével tud működni. Azonkívül, hogy az ÁSZ megkérdezi a résztvevőket az együttműködésről, nincs más eszközük – fogalmazott.

Windisch szerint a Fidesznél, a CÖF-nél és a Megafonnál is ez történt: megkeresték a pártot és a szervezeteket, és nyilatkozatot kértek, hogy volt-e szervezett együttműködés a kampány során, a válasz szerint pedig nem.