Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az előadója annak a törvényjavaslatnak, amelyben előkerül a „miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója” megnevezés. Ilyen tanácsadója Orbán Viktornak minden bizonnyal eddig is volt: a kabinetirodán Kovács József államtitkárnál látható titulusai között, hogy ő a nemzetbiztonsági főtanácsadó amellett, hogy ő a nemzeti információs államtitkár is.

Rogán törvényjavaslatában azonban az az újdonság, hogy míg eddig a nemzetbiztonsági főtanácsadó az ő államtitkára volt, a posztot most felemelik a politikai felsővezetők, vagyis a miniszterelnök, a miniszterek, valamint a miniszterelnök politikai igazgatójának szintjére. Ezzel együtt a mindenkori nemzetbiztonsági főtanácsadó kibővített jogköröket is kap, például jár neki a diplomata-útlevél is.

A javaslatból, ha homályos is, nagyjából kiderül, hogy milyen feladatokat szánnak az új főtanácsadónak: „a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a polgári nemzetbiztonsági és hírszerzési tevékenység, rendészeti, bűnmegelőzési, bűnügyi, közbiztonsági feladatok, valamint honvédelmi kérdések kapcsán tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök, illetve a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését”.

Egyelőre nem tudni, hogy mi indokolta a strukturális átalakítást, ahogyan azt sem, hogy Kovács József a jelenlegi államtitkári rangjából felemelkedik-e a poszttal együtt. Utóbbi nem lenne meglepetés, Kovács ugyanis régóta fontos embere a kormányzatnak. Ebben a korábbi cikkünkben azt írtuk róla, hogy ő vezényelte le a második Orbán-kormány idején az akkor még különálló két katonai titkosszolgálat, az elhárítás és a hírszerzés fúzióját, ő maga pedig így lett az abban megszülető Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) vezetője. Jelenleg államtitkárként ő koordinálja a hírszerzéssel összefüggő kormányzati feladatokat.

A javaslat szövegéből az sem derült ki, miért van szükség arra, hogy Orbánnak közvetlen, kiemelt nemzetbiztonsági tanácsadója legyen. A homályos indoklásban ugyanis propagandaszöveg szerepel: „a veszélyek korát éljük. (…) Az állandósult konfliktusok rávilágítanak arra, hogy Magyarországnak minden lehetséges eszközt, megoldást igénybe kell vennie, amely hozzájárul az ország és a magyar emberek biztonságának megőrzéséhez. Ezért a nemzetbiztonsági szempontok szorosabb koordinációját lehetővé tevő megközelítésre van szükség. A törvényjavaslat alapján, nemzetközi példák alapulvételével, a feladat összetettségéhez igazodó felhatalmazással rendelkező tisztség jön létre, amely az országot érő kihívások átfogó kezeléséhez szükséges feladatok koordinációját látja el.”

Mivel a javaslatra különleges eljárást kértek, így gyorsan, akár már kedden szavazhat róla az Országgyűlés.

Orbán titkos szolgái: intrikák és botrányok

Másfél milliárd forintért alakított ki a kormány egy kríziskezelő hírszerzési központot, amelyet az Információs Hivatalt is irányító Szijjártó Péter miniszter adott át. Létjogosultságát részben a megszaporodó kibertámadásokkal indokolták. Bár ez alapján úgy tűnhet, hogy a nemzetközi trendekkel mozog együtt a kormányzat, a hazai titkosszolgálatokat - a katonait kivéve - még mindig a régi idők iskolája, a széttagoltság jellemzi.