Schmidt Mária szerint királyság, hogy Orbán Viktor viszonyítási pont lett Amerikában. A történész az ATV-nek adott interjút, amelyben úgy vélekedett: a magyar miniszterelnök azért került az amerikai belpolitika homlokterébe, mert a demokraták nagyon félnek Donald Trump visszatérésétől. Szerinte ez az oka David Pressman amerikai nagykövet kemény beszédének is, amelynek a hangneme Schmidt értelmezésében elbizonytalanodásra utal.

A történész ugyanakkor arra már nem tért ki, amire a budapesti amerikai követ igyekezett felhívni magyar kormány, és különösen Orbán Viktor figyelmét: hogy az amerikai külpolitikai érdekeket nem szokták alárendelni a pártpolitikának.

Schmidt reagált Pressmannek arra a kérdésére is, miként zajlanak a vasárnapi ebédek otthon a fiával, Ungár Péterrel. „Geopolitikai kérdésekről szoktunk beszélni a fiammal, ő mit olvasott, én mit olvastam, mi az érdekes. Nem napi politikai vitákat folytatunk. Szeretetteljes légkör van” – mondta a történész.

Az Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatáról pedig azt mondta, hogy az egy harminc éve tartó barátság, és rendszeresen szoktak geopolitikai kérdésekről beszélgetni, ő mégsem látja magát a rendszer részeként. Kívülállóként, civilként hivatkozik magára, annak ellenére, hogy már több alkalommal is töltött be kormánybiztosi megbízatást, és hogy a legfontosabb külföldi utazásaira rendre elkíséri a miniszterelnököt.

Beszélt Schmidt a Szuverenitásvédelmi Hatóság elnöke, Lánczi Tamás által elővezetett hazaárulózásról is. Lánczi szerint beszélni kellene a bírákkal arról, hogyan kellene átértékelni a hazaárulás büntetőjogi tényállását. Ezt azzal kapcsolatban mondta Lánczi, hogy az Európai Parlamentben szerinte a magyar ellenzéki képviselők azért dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat.

Schmidt Mária szerint ezek alapján az ellenzéki politikusok örökké ellenzékben akarnak maradni, hiszen ellenkező esetben biztosan nem értenének egyet azzal, hogy kormányra kerülvén ne ők dönthessenek az országnak járó uniós források elosztásáról. Ami pedig a bírákkal való beszélgetést illeti, Schmidt szerint „ha az amerikai nagykövet beszélgethet bírákkal, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke miért ne beszélgethetne”?

A kegyelembotrányra is röviden kitért a történész, és a harci kürtök megfúvását látja benne, aminek hatására „mindenki kijött a punnyadásból”. Magyar Péterről azt mondta, személyesen nem ismeri, de a kijelentéseit „káros mesének” tartja.