Egy nagykőrösi lakossági fórumon több újságírói kérdésre is válaszolt a külgazdasági és külügyminiszter a tárcája informatikai rendszerét ért orosz hackertámadással kapcsolatban.

Szijjártó Pétertől egyebek mellett megkérdezték, miért állította a kormány azt, hogy sikertelen volt az a 2021-ben történt, 2022-ben a Direkt36 által bemutatott hackertámadás, amelyről a közelmúltban a 444.hu-hoz is eljutottak információk. Ezek szerint 2021-ben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy levelet írt rendszer helyzetéről Vargha Tamásnak, aki akkor államtitkárként a polgári hírszerzésért volt felelős. Ebből az derült ki, hogy az orosz kormányhoz köthető hackercsoportok bejutottak a külügy informatikai rendszerébe, aminek nyomán „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”.

Szijjártó erre úgy reagált, hogy nem látta a levelet, és „nem is különösebben érdekli”, mit tartalmaz, de ha a sajtóhoz nem a feladótól vagy a címzettől jutott el, akkor bűncselekmény történt. Azután kijelentette – és ezt a kérdezz-felelek során többször is megtette –: ha akár informatikai vagy más eszközük ellen bárki támadást indított, megtették a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy „megvédjük magunkat, megvédjük a szuverenitásunkat, megvédjük az országot”.

Arra a felvetésre, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, történt ilyen hackertámadás, Szijjártó azt felelte: „nagyon sok beavatkozási kísérlet van az informatikai rendszereinkbe, szerintem a külügyminisztériuméba is”, de a felelősök mindig megvédik azokat, kijavítják a hibákat.

„Én úgy tudom, hogy olyan információ, ami a szuverenitásunkat, a működőképességünket veszélyeztette volna, nem került idegen kezekbe. Abból a szempontból lényegtelen, hogy mi került ki (…).

Engem semmilyen külpolitikai döntéshozatalban, sem Oroszországgal, sem bárki mással kapcsolatban semmilyen mértékben és módon nem befolyásol az, hogy bárki bármilyen módon támadást indít az informatikai rendszerünkkel szemben”

– közölte.

A tárcavezető itt azt is közbeszúrta, hogy ő maga szinte alig használ informatikai rendszereket, éppen azért, hogy a lehető legkevésbé legyen az ilyen veszélyeknek kitéve.

A 444.hu arról is írt, hogy az orosz támadás miatt 2021 végén felállítottak egy munkacsoportot is, amely megállapította, hogy a rendszer olyan szinten kompromittálódott, hogy azt teljes mértékben megtisztítani már nem lehet. Ezért egy új kialakítását javasolták, amely 30,5 milliárd forintba került volna, a fenntartása pedig éves szinten közel 3 milliárdba. A fejlesztések azonban az általuk kezdeményezett formában nem valósultak meg.

Buda Péter nemzetbiztonsági elemző: Az oroszok évekig az „adatspájzban” voltak

A szakértő szerint a hackertámadás kezelése hatással lehet a szövetségeseinkkel való viszonyra is.

Megkérdezték azt is Szijjártótól, hogy miért nem, amire azt válaszolta: ő külügyi kérdésekre tud válaszolni. „Nem tudom, hogy konkrétan milyen tervekről beszél, és nem is értek ezekhez a dolgokhoz. Azt tudom önnek mondani, hogy akik azért felelősek, hogy azok a tervek a lehető legjobb teljesítménnyel elkészüljenek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meg legyünk védve, azt mondták nekem, hogy ezek megvannak és rendben vagyunk.”

A miniszter azt is mondta, nem fordult meg olyan javaslat az asztalán, hogy a teljes magyar diplomácia számítógépes hálózatát át kellene alakítani. Amikor szembesítették azzal, hogy a munkacsoport jelentését a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetése rendelte meg, közölte:

vannak ezzel foglalkozó kollégák, akik, megmondom őszintén, amikor beszélnek ilyen ügyekről, a második szónál veszítem el a megértést, mert az SMS-en kívül nem sok mindenre vagyok képes az informatikában, meg nem is nagyon akarok. De azért vannak olyan kollégáim”.

Felvetődött az is, hogy a kormány – más, kibertámadást tapasztalt államok vezetésével ellentétben – miért nem hozta nyilvánosságra ennek tényét. „Mert mi nem szoktunk az informatikai rendszerekbe történő beavatkozásról meg bármilyen titkosszolgálati akciókról a nyilvánosság előtt nyilatkozni.” Szerinte ez veszélyes, mert egyesek így olyan információkhoz juthatnának, amelyeket rossz szándékkal felhasználhatnának.

A Direkt36 cikkére is visszautalt Szijjártó, amely szerinte úgy állította be őt és a kollégáit, „mint hogyha mi az orosz érdekek szánt szándékú kiszolgálói lennénk, és mintha mi azt örömmel néztük volna, hátradőlve, napozva a strandon, hogy de jó, hát itt például az oroszok minden adatunkat elvitték”.

A beszélgetés végén ismét előkerült az a kérdés, hogy a levél bűncselekmény útján szivárgott-e ki a sajtóba, és hogy a tartalma hiteles-e. (Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának múlt heti ülése a testület jobbikos elnöke arról beszélt, hogy senki sem cáfolta a hitelességét.) „De nem foglalkozom vele, nem veszik észre?!” – csattant fel Szijjártó, hozzátéve, hogy titkosszolgálati ügyekről ennél több információt nem fognak adni.

Nem cáfolták, hogy hiteles a külügy informatikai rendszerét ért orosz hackertámadásokról szóló levél

A Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülésén is téma volt a külügy informatikai rendszerét ért orosz hackertámadás.

Azt is mondta, hogy az ügy miatt nem kérette be az orosz nagykövetet, „mint ahogy nem hívtam be más nagyköveteket sem, mint amikor adott esetben más irányból érhették – mondjuk úgy – kísérletek bármelyik informatikai rendszerünket.”

Amikor Szijjártó a múlt héten Kalocsán járt, a Telex már megpróbált kérdéseket feltenni neki, az ottani, nyilvánosan meghirdetett lakossági fórumra azonban nem engedték be a két fős stábjukat. Az újságírók az eseménynek helyt adó épület előtti parkolóban várták, hogy a miniszter végezzen, ez idő alatt a rendőrség műveleti területté nyilvánította a helyszínt, és „a törvény nevében” felszólították őket, hogy hagyják el. Az egyik rendőr arra utasított két másikat, hogy ellenőrizzék le a videós kamerájának gyártási számát, „nem-e körözik”, majd mindkettejüket igazoltatták. A kérdéseket végül csak odakiabálni tudták Szijjártónak, aki – arra hivatkozva, hogy már várják a következő helyszínen – nem válaszolt.