Június 9-én sokaknak feltűnt, hogy a településen ismeretlen emberek jelentek meg szavazni, akik nem sokkal korábban jelentkeztek be oda. A vesztes független polgármester-jelölt, Kisvárdai Tibor szerint 3 hónap alatt több mint 100 fővel, 40%-kal nőtt a lakosság, egy-egy házba 6-10 választójogosult jelentkezett be.

A Kúria végül új választást rendelt el, a bíróság pedig kimondta: Szegiben sérült a választások tisztasága. Olyan emberek is szavazhattak, „akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében leadhassák”.

Július 7-én ezért megismételték a polgármester-választást, de az eredmény nem változott: Trudics Andrea, a Fidesz jelöltje győzött, bár valamivel kevesebb szavazattal (153 helyett 128) és aránnyal (57,95% helyett 55,41%. A független Kisvárdai Tibor 101 szavazatot kapott.

Az ezzel kapcsolatos újabb panaszt a Kúria már elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a csalás bizonyítékául szánt riportokban, helyszíni felvételeken, tudósításokban a helyi lakosok mondják el a választással kapcsolatos véleményüket, vagy a riporter foglalja össze az eseményeket, de ez nem alkalmas annak alátámasztására, hogy a választás eredményét befolyásoló jogsértés történt,.

Ezután fordult Kisvárdai Tibor az Alkotmánybírósághoz. Kifejtette, hogy a helyi közösség demokratikus önkormányzati jogait sérti, ha képviselőiről olyan személyek döntenek, akik a lakcím bejelentésén túlmenően

semmilyen igazolható módon nem kötődnek a településhez. Azt is leírta, hogy június 9. után a gyanús bejelentkezettek egy része kijelentkezett a faluból, július 7-én mégis szavazhattak, mert a törvény szerint a megismételt szavazáskor az eredeti névjegyzék érvényes.

Az Alkotmánybíróság július 22. óta ítélkezési szünetet tart, de a Czine Ágnes vezette öttagú tanács a szigorú törvényi határidők miatt kénytelen volt összeülni. Megállapította, hogy a panasz a Kúria bizonyíték-értékelését, jogértelmezését és jogalkalmazását vitatta, tehát érdemi vizsgálatra nem alkalmas, az indítvány nem veti fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.

A névjegyzék változatlanságát kimondó törvényhellyel pedig azért nem tud foglalkozni az Ab, mert az nem volt tárgya a támadott kúriai határozatnak.

Mindezek alapján az Ab a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Ugyanakkor emlékeztetett egy 2022-es határozatára, amely alkotmányosnak találta az állandó lakóhely fogalmának megváltozott definícióját, vagyis azt, hogy az állandó lakhely létesítésének nem feltétele, hogy az ember ott is éljen. A kormány akkori magyarázata szerint a jogalkotói szándék az volt, hogy ne büntessék azt a közel kétmillió embert, aki nem az állandó lakcímének bejelentett helyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez bejelentkezve maradt.

Most az Ab ezt felidézve mondta ki a visszautasítás indoklásában: a választásokon a politikai közösség részét nem képező állampolgárok is beleszólhatnak a politikai közösség ügyeibe, de aki ezt kifogásolja – a panaszos ugyanis a választási eljárási törvény névjegyzékre vonatkozó szabályának a megsemmisítését is kérte –, az olyan, tényekkel nem igazolt joggal való visszaélést feltételez, amely egyrészt nem alkotmányossági kérdés, másrészt más garanciális jogszabályi rendelkezésekből okszerűen nem következik.