szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Fővárosi Közgyűlés a napokban utasította el az új, gyűjtőpontos koncepciót.

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a MOHU Budapest Zrt. 2024. december 20-án bemutatta az Energiaügyi Minisztériumnak az új lomtalanítási koncepciót. A tárca közleménye szerint a megbeszélésen áttekintették a tervezett rendszer részleteit, illetve történt egy előzetes egyeztetés is, és a felek megállapodtak abban, hogy 2025. január első felében közösen határoznak majd az ún. gyűjtőpontos lomtalanítási koncepcióról.

A lomtalanítás rendszerének változásáról először a Szabad Európa írt, értesüléseiket pedig később a MOHU is megerősítette. A tervek szerint gyökeresen megváltozna az eddigi gyakorlat, ugyanis az eddigiekkel ellentétben, nem a házak előtt kellene lepakolni a lomokat, hanem a kerületekben kijelölt átvevőpontoknál lehetne azoktól megszabadulni. Itt szakemberek veszik majd át a kidobásra ítélt tárgyakat, eszközöket és konténerekben helyezik el, amelyeket a három nap során folyamatosan ürítenek majd munkatársaik.

Tényleg minden budapestinek fájni fog a lomtalanítás átalakítása? – minden, amit az új rendszerről tudni lehet

Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre.

„Ezzel megvalósul a veszélyes hulladékok rendezett körülmények között történő elkülönített gyűjtése és előírásszerű kezelése és a lomhulladékok anyagában hasznosítható része nem kerül a hulladéklerakókba, ami hozzájárul az európai unió által előírt hulladékgazdálkodási célértékek teljesítéséhez” – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

A tervezett változások nem arattak osztatlan sikert. Néhány nappal ezelőtt a Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottság hétfői ülésén a képviselők közös erővel kritizálták azt, pedig a MOHU egyik igazgatósági tagja, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. vezérigazgatója, Mártha Imre igyekezett hangsúlyozni a pozitívumokat, többek között azzal érvelt, hogy az új rendszerrel megszűnik a zöldfelületek terhelése, az utcák szennyezése és a lomizás is, illetve így elejét veszik annak is, hogy áthordják a hulladékot az agglomerációból.

A szakbizottsági vita után a Fővárosi Közgyűlés elé került a kérdés, és egyhangú döntés született arról, hogy „elutasítják a lomtalanítás tervezett átalakítását, amely társadalmi egyeztetés nélkül, a budapestiek érdekeivel ellentétes módon lett előkészítve.” Vitézy Dávid Facebook-oldalán megosztotta, azonnali tárgyalásokat kezdeményeztek a Főváros és a MOHU között, hogy a budapestiek számára elfogadható megoldás szülessen. Bejegyzésében írt arról is, hogy nem ideális a mostani rendszer, de nem a javasolt koncepció a jó megoldás erre a problémára.

„Számos európai városhoz hasonlóan létre lehetne hozni a lomtalanítás házhoz menő rendszerét, ahol minden lakó és társasház évi egy alkalommal igényelhet lomtalanítást – és a szolgáltató mondjuk 30 napon belül ad egy dátumot, amikorra az adott városrészben igényelt címeket bejárja és biztosítja az elszállítás logisztikáját, aznapra pedig kipakolhatnak, akik előre megrendelték a szolgáltatást. A mai rendszer így rendezettebbé tehető, de nem büntetné az átalakítás azt, aki autó nélkül él a városban vagy akár csak kicsi az autója, és nem tudja elvinni a nagyobb lomjait a gyűjtőpontokra” – tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!