Megvolt az előrehozott választás. 63 százalék. Gratulálok, Csibi Krisztina!”

– ez, a Fidesz győzelmét hozó vasárnapi időközi választásra reagáló Facebook-poszt volt az első belpolitikai témájú megnyilvánulás az Indiában téli nyaralását töltő Orbán Viktortól, aki eddig semmilyen hazai politikai vonatkozású hírt, így például minisztere, Rogán Antal tiltólistás botrányát sem kommentálta. Mondjuk az nem is volt jó hír a kormánypártoknak, szemben a Fidesz egyéni jelöltjének vasárnapi győzelmével. 

Csibi Krisztina ugyanis nemcsak magabiztos, hanem fölényes győzelmet aratott a dombóvári központú Tolna megye 2-es egyéni választókerületben rendezett időközi választáson vasárnap. A Fidesz jelöltjeként Csibi 63,7 százalékkal nyert – nem hiába emelte ki a miniszterelnök is ezt a számadatot a sok más eredmény adat közül. Van azonban az időközi választásnak egy sor más olyan adata is, aminek már aligha örülnek a Fideszben, így inkább nem is beszélnek nyíltan ezekről – ez persze nem meglepő. 

Az viszont meglepő, hogy Orbán Viktor úgy vezette fel a gratulációját, hogy “megvolt az előrehozott választás”. Természetesen a kormányfő nagyon jól tudja, hogy a vasárnapi voksolás nem előrehozott, általános parlamenti választás volt, hanem egyéni időközi, vagyis nem a teljes, 199 fős parlamentről, csupán egy emberről döntöttek a választók. Ezzel azonban Orbán üzent Magyar Péternek, aki kitartóan követel előrehozott választást, ám ez egyedül a kormánypárti többségen múlik, és ők inkább elkerülnék. 

A 63 százalék azért jó, nem? 

De. A majdnem teljes feldolgozottság mellett a fideszes Csibi Krisztina által megszerzett 63,7 százalék utcahosszal elért győzelmet jelent, hiszen tízből több, mint 6 választó a kormánypárt jelöltjére húzta be az x-et. Még látványosabb ez az eredmény, ha azt vesszük, hogy legutóbb, a 2022-es parlamenti választáson ugyanitt a fideszes Potápi Árpád igen jól szerepelt, mert a voksok 62,4 százalékát szerezte meg, de most – amikor éppen az ő halála miatt tartottak időközit – Csibi még nagyobbat győzött. 

Annak idején Potápinak ráadásul “csak” négy ellenfele volt, Csibinek most öt. Hatan indultak ugyanis: a fideszes Csibi Krisztina, aki bonyhádi, de Budapesten él, a Magyarság Házát igazgatta. A DK-s jelölt Takács László megyei közgyűlési képviselő, aki 2010-ben MSZP-sként indult a választáson. Az MSZP-s Harangozó Gábor technikai okból függetlenként indult. Ágoston Pál a Vona-párt, a 2RK jelöltje, Vilcsek Ernő független jelölt volt, a Mi Hazánk Dúró Dórát indította. Nézzük az eredményeiket: 

• Csibi Krisztina (Fidesz-KDNP) 63,70 % 
• Dúró Dóra (Mi Hazánk) 19,18 % 
• Takács László (DK) 10,99 % 
• Harangozó Gábor (független) 2,34 % 
• Vilcsek Ernő 8független) 2,03 % 
• Ágoston Pál (2RK) 1,76 % 

Fele se volt meg a 2022-es voksoknak 

Hogyhogy fele sem? Bizony, amellett, hogy a 63,7 százalékos győzelem szépen csillogó első helyet jelentett Csibinek, a rá leadott voksok száma kevesebb mint a fele volt annak, ahányan 3 éve még ugyanitt a Fidesz jelöltjére szavaztak. Nem véletlen, hogy Orbán is a szavazataránnyal, nem pedig a voksok számával dicsekszik. Amikor 2022-ben Potápi győzött, akkor 24 362 voksot kapott, míg most Csibi csupán 11 913-at, ami a 2022-ben a Fidesz jelöltjére leadott voksoknak, alig több mint 48 százaléka. 

Ez pedig azért volt így, mert egyszerűen kevesebb ember ment el szavazni vasárnap, mint 2022-ben. Méghozzá jóval kevesebb. Amíg 2022-ben a választókerület 58 630 választásra jogosult polgárának 67,5 százaléka ment el szavazni – és ugyanekkor az országos átlag 70,2 százalék volt –, addig most az 57 011 választónak alig 35 százaléka tartotta fontosnak, hogy egyáltalán véleményt nyilvánítson. Persze az időköziken jóval alacsonyabb a részvétel, mint a rendes, 4 évenkénti voksolásokon. 

Fazekas István

Most vasárnap a hideg idő mellett az sem kedvezett a magasabb részvételnek, hogy az időközin végül nem induló Tisza Párt vezetője, Magyar Péter felszólította a szimpatizánsait, hogy bojkottálják a választást, ne menjenek el szavazni. A 35 százalék körüli részvételi aránynál persze időközi választáson volt már sokkal alacsonyabb – például a 2020-as dunaújvárosin 29,1% –, de sokkal magasabb is – például a 2020-as tiszaújvárosin, amelyen a Fidesz kétharmada múlt, 45,5% –, így elmondható: 

ilyen körülmények között az időköziken megszokottakhoz képest közepes részvételi arány nem kirívóan rossz. 

Jó mozgósítás, de ez csak a kemény mag 

Az időközik között közepesnek mondható részvételi arányhoz képest viszont a Csibi Krisztina által elért 63,7 százalék azt jelzi, hogy a Fidesznek viszonylag jól sikerült a saját szavazóit mozgósítani. De azt is jelzi, hogy csak a legelszántabb törzsszavazóit tudta viszont rávenni a kormánypárt a voksolásra. Az nem volt kérdés, hogy az erősen fideszes körzetben – ahol 26 éve tarol a kormánypárt – Csibi győzni fog, az volt inkább a kérdés, hogy mennyivel. Például 

az 50 százalék alatti eredmény a Fidesznek kifejezetten kínos győzelem lett volna, a Potápi 2022-es eredményéhez közelítő érték már megfelelt volna, a végül ennél is bő egy százalékponttal jobb eredmény viszont már kifejezetten jónak számít. 

Ahogy arról a választási előtti helyszíni riportunkban is írtunk, a HVG értesülései szerint Gyopáros Alpár fideszes képviselő és a Magyar Falu programért felelős kormánybiztos célkitűzése állítólag az volt, hogy minden településen legalább 60 százalékos Fidesz-győzelem szülessen. Ez már nem sikerült maradéktalanul, hiszen a választókerület 113 szavazókörét végignézve azt látjuk, hogy több helyen még a 70 százalékot is meghaladta a Fideszre leadott voksok aránya, viszont volt, ahol a 40-et is alig érte el. 

Erősen torzít, hogy a Tisza nem indult 

Mondani sem kell, hogy erősen torzítja a Fidesz győzelmét az a tény, hogy a Tisza Párt el sem indult ezen az időközi választáson. Annak ellenére, hogy Magyar Péter pártja az országos közvélemény-kutatások szerint már nemcsak beérte, de több intézetnél meg is előzte népszerűségben a Fideszt, nem jelenti azt, hogy Tolna 2-ben a Tisza jelöltje győzhetett volna. Alighanem ezt mérlegelve döntött úgy Magyar, hogy távol maradnak – pláne, hogy ez az egy mandátum nem befolyásolta volna a Fidesz-kétharmadot.

Magyar Péter bojkottra szólított fel, a Tisza nem indított jelöltet

Túry Gergely

Az viszont egészen biztos, hogy ha a Tisza jelöltet állított volna, és ők maguk is hatékonyan mozgósították volna a szimpatizánsaikat, akkor Csibi Krisztina nem kapott volna 63 százalékot. Nem hiába hívta fel a figyelmet gyorselemzésében Török Gábor politológus is arra, hogy bár a Fidesz “kihozta a választásból, amit lehetett, ráadásul egy ilyen sikerre nagy szüksége is volt a számos ügyben defenzívába szorult kormánypártnak”, az is igaz, hogy 

a választásnak valóban nem volt komoly tétje, hiszen a Fidesz legnagyobb kihívója, a Tisza Párt el sem indult rajta”. 

Török jelezte, hogy az időközi választások “a helyi sajátosságok és az alacsony részvétel miatt csak nagyon korlátozottan alkalmasak országos következtetések levonására”, ezért “nem javaslom, hogy bárki ebből akarja kiolvasni, hogyan állnak a pártok 2025 elején és mi lesz majd 2026 tavaszán az országos választáson.” Orbán mégis figyelmen kívül hagyta az elemző tanácsát, amikor egy országos, sőt előrehozott választáshoz hasonlította reakciójában a tolnai eredményt. Főleg úgy téves ez, hogy 

a Medián már novemberben azt mérte, hogy egy Magyar Péter vezette lista jelenleg jó eséllyel abszolút többséget szerezne egy előrehozott választáson. 

A Fidesznél jobban csak a Mi Hazánk örülhet 

A vasárnapi időközi választáson ugyan Csibi Krisztina mögött jelentősen lemaradva csak második lett a Mi Hazánk jelöltje, mégis, Dúró Dóra talán a Fidesz jelöltjénél is jobban örülhetett a saját eredményének. A jelenleg is már képviselő politikus közel 20 százalékos eredményt ért el, ami többszöröse annak, amit például a már említett tavaly novemberi Medián-kutatás mért a Mi Hazánknak, hiszen az alapján a szélsőséges párt országosan 5-6 százalékon, a parlamentbe jutási küszöbön egyensúlyoz. 

Az persze előre látható volt, hogy jó esélyekkel indul az időközin a Mi Hazánk. Pár nappal a választás előtt a HVG stábja a helyszínen járt, és látszott, hogy Fidesz-Mi Hazánk meccsre kell készülni, ahol utóbbi párt jelöltje másodikként futhat be a Fidesz mögött. Dúró mellett szólt, hogy pártja egyik legismertebb arca, ráadásul a körzet egyik településén, Döbröközön nőtt fel, majd Dombóváron is járta az iskoláit, édesapja pedig állatorvosként dolgozik a városban, így erős a helyi beágyazottsága.  

Az alig kétezer fős Döbröközön három szavazókörének mindegyikében sok voksot kapott, 37-46 százalékos eredményeket ért el, míg ugyanezekben a szavazókörökben a fideszes jelölt a saját összesített eredményét mélyen alulmúlva, a voksok 46-54 százalékát szerezte meg. Dúró Dóra összesített 19,18 százalékos eredménye azonban összesen csak 3588 voksot jelentett. Ez ugyanakkor még mindig több, mint a harmadik, a negyedik, az ötödik és a hatodik helyezett jelölt voksa összesen. 

Mindenki úgy olvassa a számokat, ahogy akarja 

Az időközi választás eredményéből tehát nem lehet általános következtetést levonni egy mostani előrehozott választásra, pláne nem a majd csaknem másfél év múlva esedékes rendes, 2026-os parlamenti voksolásra vonatkozóan. Arra azonban kiváló, hogy a helyi sajátosságokat és körülményeket figyelmen kívül hagyva minden politikai erő a maga számára legjobb – és kétségkívül igaz – adatra hivatkozva saját sikerét kommunikálja, figyelmen kívül hagyva minden más, szintén valós adatot. 

Így például a Fidesz a 2022-esnél is jobb, 63 százalékos győzelmét hangsúlyozza, de nem tér ki az alacsony részvételre. Magyar Péter viszont éppen azt emelte ki, hogy 3-ból egy választó otthon maradt, bár ennek az is az oka, hogy a Tisza nem indult, ő pedig bojkottra szólított fel. A Mi Hazánk a 20 százalék közeli eredményére büszke, nem említve Dúró beágyazottságát és a Tisza távolmaradását. Az országos szinten a legerősebb ellenzéki párt címet rég elvesztő DK a 11 százalékos tolnai eredménynek örül és úgy értékel, hogy ez is azt bizonyítja, nélküle nincs kormányváltás. 

Republikon: a Fidesz-kampány volt a legerősebb 

A jelöltek kampányaira fókuszáló gyorselemzést jelentetett meg a Republikon Intézet, és ők is megállapították, hogy az eredményből nem érdemes az országos, hosszú távú következtetéseket levonni, hiszen – a Tisza távolmaradása miatt – “a választás tétje nem az volt, hogy az egyik nagy párt megmutassa ő a legerősebb, hanem a gyengülő Fidesz és a hosszú ideje parlamenti küszöb közelébe vagy alá mért ellenzéki pártok meg tudják-e mutatni, hogy nem érinti annyira őket a Tisza áradása.” 

Kiemelték, hogy a választókerülethez 58 település tartozik, ezek legtöbbje község vagy nagyközség, csupán két város van köztük: Bonyhád és Dombóvár. Ez a két település nem csak azért érdekes, mert ezek városok csak a választókerületben, hanem amiatt is, mert a körzet lakosságának körülbelül 40 százaléka él itt, körülbelül 30 ezer ember. A pártok kampányainak tehát egyszerre kellett fókuszálni 56 községre és két kisvárosra, hisz ez a két csoport hasonló mennyiségű potenciális szavazót jelentett. 

Fazekas István

Potápi Árpád képviselő halála és az időközi választás között kevesebb, mint három hónap telt el, a pártoknak tehát ennyi idejük volt jelöltjeik felépítésére, a kampánytémák “bevésésére” – emlékeztet a Republikon, megjegyezve, hogy a fideszes Csibi fő kampányüzenete a Potápi Árpádhoz való kötődése volt, a Fidesz mellette kampányoló politikusai pedig azt emelték ki, hogy ő az egyetlen alkalmas személy Potápi munkájának folytatására. 

Csibi kampánya alapvetően pozitív volt, szinte egyáltalán nem operált negatív üzenetekkel, nem minősítette az ellene indulókat (nem is igazán foglalkozott velük). A Republikon szerint “amennyire intenzív kampányt folytatott Csibi, annyira nehezen volt látható hozzá képest Dúró Dóráé”, mert ő az M9-es gyorsforgalmi út követelése mellett “csak a pártja általános üzeneteit fogalmazta kampányszlogenné”. Rajtuk kívül a Republikon szerint csak Harangozó kampányát lehetett még látványosnak nevezni,

hacsak nem tekintjük látványosnak a független Vilcsek Ernő nyelvezetét, amikor politikai vetélytársaira utal például így: „Politikai qrvák!!!! TAKARODÓ!!!”

(Nyitóképünk illusztráció, Csibi Krisztina kampányából. Fotó: Fazekas István)