„Egyre valószínűbb, hogy a kórházban rekedt kisbabák többségéről nem mondtak le a szüleik, szeretnék őket hazavinni, de ezt a gyámhatóság akadályozza” – mondta a Társaság a Szabadságjogokért Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetője a Népszavának.

Boros Ilona azt mondta a lapnak, az, hogy a tavaly nyári, gyorsított örökbefogadási lehetőség után csak 59 újszülöttet, csecsemőt nyilvánítottak örökbefogadhatónak, azt feltételezi, hogy a többi 240, vagy még több kisbaba esetében ez azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, hanem szeretnék hazavinni őket.

Tavaly július 1-jén lépett hatályba az a szabály, miszerint a jövőben az örökbe adáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Akkor is ez a helyzet, ha a szülő nem tesz külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyereket onnan majd szándékában áll elvinni. Boros szerint, ha 6 hét után örökbeadhatóak lennének a gyerekek, akkor nem tudni, miért van a többségük mégis kórházban hosszú idő óta. Arról is beszélt, hogy emiatt felmerül a gyanú, hogy az újszülöttek többségét látogatja a családja, haza is szeretnék vinni a szüleik, de valami vagy valaki megakadályozza őket ebben. A TASZ-tól az utóbbi két hónapban hatan is segítséget kértek emiatt.

A szervezet szerint előfordult, hogy fél évig azért volt még a kórházban egy csecsemő, mert a születése pillanatában a családnak csak átmeneti lakhatása volt, és ugyan két héttel később már átvették új otthonuk kulcsait, ez volt az egyik érv a kiemelése mellett. Egy másik esetben az édesanya pszichés állapotát találták gyanúsnak a gyámhatóság emberei mindenféle vizsgálat nélkül.