Új protokollt vezettek be április 1-jétől a csípő- és térdprotézisműtéteknél, emiatt sokan még az igen hosszú várólistákra sem kerülhetnek fel – írta a Népszava.

A lapnak nyilatkozott Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke, aki szerint az új szabályozásnak annyi az előnye, hogy írásban is rögzítették az eljárást, de hátránya, hogy bizonyos betegcsoportok kiszorulhatnak a műtétekből.

Áprilistól például a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni míg le nem fogynak.

A túlsúly egyébként azért jelent nagyobb kockázatot, mert a lágyrészeken mélyebben és nagyobbat kell vágnia az operatőrnek, ez a seb pedig könnyebben bevérezhet, elfertőződhet, nehezebben gyógyul. Szakmailag viszont nem indokolt az automatikus kizárás, ezt minden esetben az orvosnak kellene mérlegelnie – állította Hegedűs Zsolt. „Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha belép egy extrém túlsúllyal élő ember, ne kellene mérlegelni az ő esetében, hogy a műtét előnyei felülmúlják-e az azzal járó kockázatokat. Ha számára inkább a műtét elmaradása jelentene nagyobb rizikót, akkor lehet akár 42-es is a testtömege, megoperálom”.

A műtét lehetőségétől elzárt betegek ráadásul még inkább elszigetelődnek és tovább híznak.

Az új szabályok szerint nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki: a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, nem rehabilitálható. Azaz például egy súlyos autista baleseti sérült már nem kaphat szükség esetén sem ilyen ellátást – írta Facebook-oldalán Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a lapnak tagadta, hogy az új szabályok célja a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése volna. A kormányzat „azzal kívánja elérni, a sorok rövidítését, hogy többletpénzt biztosít, csak idén 5 milliárd forintot – arra, hogy az egészségügyi intézmények fokozzák a teljesítményüket” – közölték.