szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az akadémikus elmondta azt is, hogy a törvényhozásnak nincs joga marginalizálni több tízezer embert.

Falus András akadémikus, genetikus, immunológus nemrég a Klubrádió vendége volt, és szóba került az Alaptörvény 15. módosítása, amely többek között „megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet”. Falus András szerint ez a kijelentés azonban biológiailag és tudományosan sem igaz.

„Van a két szélső érték, hogy ilyen informatikában használt szavakkal fejezzem ki magam, tehát a férfi, akinek olyan szexkromoszómái vannak, amit úgy nevezünk, hogy XY, és van a nő, akinek XX szexkromoszómája van. De ezenkívül rengeteg átmeneti alak van” – nyilatkozta, és megjegyezte, nyilvánvalóan a két szélső érték dominál, de így is 0,8-2,5 százalékra tehető az ún. interszex emberek száma.

„Na most kijelenteni azt, hogy az ember férfi vagy nő, az ilyen értelemben marginalizál tényleg jelentős számú embert, ami valami hallatlanul igazságtalan, stigmatizáló, és nem felel meg a legalapvetőbb biológiai, genetikai ismereteknek” – fűzte hozzá ki az akadémikus, aki szerint ha feltételezzük, hogy 9,5 millióan vannak Magyarországon, a legszerényebb becslések szerint is a fentiek „95 ezer embernek a nem embernek tartását” jelenti, és ehhez nincs joga a törvényalkotásnak.

Hangsúlyozta, hogy az interszex állapot nem betegség. „Egy olyan genetikai, hormonális, belső ivarszervekre vonatkozó jellegzetesség, amit nem lehet kórképnek mondani, ez változatot jelent.”

Mi legyen azzal, akiről születéskor nem lehet eldönteni, hogy lány vagy fiú?

Mikor állítsák helyre a bizonytalan nemi identitással születettek „valódi nemét”, és lehet-e ebbe beleszólása a szakembereken kívül az érintettnek is? Efféle kérdések kerültek terítékre az interszex személyek jogairól zajló franciaországi vitában.

Orbán Viktor még a február 22-én tartott évértékelő beszédében jelezte, hogy újabb Alaptörvény-módosítás várható, és mint kiderült, ebben szerepelni fog az, hogy az ember nő vagy férfi, valamint hogy a gyermek testi-lelki fejlődéshez való joga minden törvény fölött áll. Az eredeti szövegtervezet szerint egyébként a fent említett részben szerepelt volna „a teremtés sorrendjével egyezően” kifejezés is, de az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága kormánypárti javaslatra csütörtökön úgy döntött, hogy ezt inkább törlik.

Dobszay János: Miért veszélyes az alkotmányba írni a teremtéstörténetet?

Alapvetően erkölcstelen húzással tenné a magyar jog részévé a kormány a Bibliát, pontosabban azt a – még teológusok szerint is szimbolikus – leírást, hogy Isten, miután megteremtette a Földet, megalkotta a férfit, majd annak oldalbordájából a nőt. Hitbeli meggyőződések alaptörvénybe írásával a hatalom látszólag meghatározott egyházak kedvében jár, valójában viszont mérhetetlen kárt okoz (nekik is).

Az Alaptörvény kormánypárti képviselők által kezdeményezett tizenötödik módosításáról egyébként várhatóan hétfőn dönt az Országgyűlés.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!