Vajon valóban jellemző-e, hogy a drogokat fogyasztó alkalmazottak rendszeresen késnek a munkahelyükről, gyakrabban vesznek ki betegszabadságot és rosszabbul teljesítenek, mint a drogokat nem használó munkatársaik? És még ha így is lenne, vajon a szúrópróbaszerű drogtesztek hatékonyabbá és termelékenyebbé teszik-e a vállalatok működését? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Munkahelyi drogtesztek: a türelmetlenség nem kifizetődő címmel megjelent tanulmánya.
Bár a drogteszteket forgalmazó cégek határozott igennel felelnek ezekre a kérdésekre, a tanulmány bemutatja, hogy valójában nincs bizonyíték arra, hogy a drogokat alkalomszerűen, kontrolláltan használó droghasználók többet késnének vagy rosszabbul látnák el feladataikat. És mivel a drogtesztek képtelenek megkülönböztetni az alkalmi droghasználókat a problémás függőktől, vagy az aktuális bódult állapotot a jóval korábban történt droghasználattól, nincs arra garancia, hogy hatékonyabbá teszik egy vállalat munkáját. Sőt, a Szilikon-völgyben végzett hatásvizsgálat szerint a drogteszteket bevezető vállalatok termelékenysége romlott. Az Egyesült Államokban egyre több vállalat ismeri fel ezt, így a drogteszteket alkalmazó cégek aránya évek óta csökken.
A TASZ tanulmánya arra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a munkahelyi drogtesztek nem jelentenek megoldást a vélt vagy valós munkahelyi drogproblémákra, mivel 1) súlyosan korlátozzák a munkavállalók személyiségi jogait, ezért bevezetésük csakis különleges biztonsági megfontolásokkal, szigorú adatvédelmi szabályozás mellett igazolható; 2) a munkahelyi alkohol- és drogproblémák hatékony kezelésének kulcsa a megfelelő humánerőforrás-gazdálkodás, nem a drogtesztelés. A teljes dokumentum megtekinthető és letölthető a TASZ drogpolitikai honlapjáról.
