Ez derül ki a 2032/2004 (II. 12.) kormányhatározatból, amely a határozatok tára idei ötödik számában jelent meg. A kormányhatározat szerint június 30-ig felül kell vizsgálni a munkavégzésre irányuló jogviszonyok rendszerét. A kormány választ vár arra, hogy miként érvényesíthetők a különféle jogszabályokban a tipikustól eltérő, szakma- és foglalkozás-specifikus munkavégzésből, munkakapcsolatokból adódó sajátosságok.



A vizsgálatot egy sor minisztériumnak kell elvégezni. Így felelős a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, a belügy-, a gazdasági és közlekedési, a nemzeti kulturális örökség, az egészségügyi, szociális és családügyi, az oktatási, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a pénzügy- és az igazságügy-miniszter. A tárcák közül több területén találhatók ilyen speciális szakmák. A vizsgálat alapján augusztus 31-ig kormány-előterjesztés készül.



Párhuzamosan e vizsgálattal és kormány-előterjesztéssel három tárca – a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium – részvételével a munkavégzésre irányuló jogviszonyokhoz tartozó adó- és járulékszabályokat, mértékeket, költség-elszámolási lehetőségeket elemzik. Vizsgálják az egyes jogviszonyok szerint befizetett adókat, a jövedelmeket, a közteherviselést. A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy figyelembe kell venni az egyes európai uniós tagállamokban kialakult gyakorlatot is.



Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen megtartott Tárcatükör rendezvényen is megerősítette, hogy bizonyos munkaterületeken a munka jellege speciális szabályozást igényel. Példaként hozta fel a művészeket, újságírókat. Mint mondta, e szakmák képviselői több színházzal, lappal állnak egyidejűleg kapcsolatban, így indokolt e speciális helyzet figyelembevétele.



A Tárcatükör rendezvényen vitapartnere Őry Csaba, a korábbi kormány munkaügyért felelős államtitkára volt, aki megjegyezte: a valójában egyértelmű ügy azért vált országos problémává, mert a sajtó munkatársai kihasználták speciális érdekérvényesítő lehetőségeiket. A politikus szerint a helyzet világos: a munkaviszonyt ne lehessen egyéni vagy társas vállalkozással helyettesíteni, így kikerülve az egyenlő közteherviselést, a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetését. Ugyanakkor Őry Csaba azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon rendkívül magasak az adó- és járulékterhek, így a közteherviselésben résztvevők számát valójában csak úgy lehet növelni, ha ezeket a terheket csökkentik.



A művészek érdekeit képviselő Művészeti Szakszervezeti Szövetség már elkészítette a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabálytervezetet. Ezek szerint nem kerülhetnek hátrányba azok a művészek, akik az egyéni vagy társas vállalkozási vagy megbízási szerződést választják. Ennek érdekében a Munka törvénykönyvének, a művészeti intézmények kollektív szerződéseinek, vagy az ágazati kollektív szerződésnek egyes garanciális szabályait viszonylatukban is alkalmazni kell.



Az újságírói érdekvédelmi, lapkiadói munkaadói képviseletek közösen dolgoznak egy jogszabály-tervezeten. Azt kívánják elérni, hogy az újságírók abban a foglalkoztatási formában tevékenykedjenek, amelyben a legjobban el tudják adni magukat. Lehessenek akár alkalmazottak, egyéni vállalkozók, vagy társas vállalkozás tagjai.



Az APEH a közelmúltban arról adott tájékoztatást, hogy június 30-át követően fokozottan ellenőrizni kívánják a vállalkozói szerződéseket. Ez szerepel a 2004-es ellenőrzési irányelvben. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak az adóellenőrzések során, hanem célzottan is ellenőrizni fognak olyan munkahelyeket, ahol nagy valószínűséggel alkalmaztak, alkalmaznak a munkavállalóknál vállalkozói szerződéseket.



Az új adótörvény szerint azok a munkáltatók, akik június 30-ig megszüntetik ezeket a színlelt szerződéseket és azokat munkaszerződéssé alakítják át, mentesülnek a megspórolt adók és járulékok, illetve az adóbírság és késedelmi pótlék esetleges megfizetésétől, amelyet az adóhatóság öt évre visszamenőleg behajthat. (MTI)