Zavarok az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolatban
Magyarországon az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolatban gondot jelent, hogy a gyakorlati készségek...
Magyarországon az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolatban gondot jelent, hogy a gyakorlati készségek fejlesztése még nem épült be kellőképpen a tananyagba.
Erről Setényi János oktatásfejlesztési szakértő és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport független kutatói beszéltek. Setényi János hozzátette: a Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás operatív programja keretében ennek a gondnak a megoldására fejlesztési projektek lesznek. A szakképzés területén nehézséget jelent, hogy a szakképző iskolák többsége önkormányzati tulajdonban van, és az önkormányzatok a munkaerőpiaccal kevéssé vannak közvetlen kapcsolatban. Jellemző továbbá, hogy a valódi szakképzés kitolódott az érettségi utáni időszakra. Emiatt nehéz meghatározni, hogy a szakközépiskoláknak mi a funkciója.
Setényi János szerint a munkaerőpiacról kiszorulók egy részére jellemző, hogy nem a szakképzettségük miatt nem tudnak állást kapni, hanem sokan közülük az eddigi kudarcaik miatt nem tudnak elhelyezkedni. Ennek megoldására a humánerőforrás operatív program keretében olyan szolgáltatási modellt vezetnek be, ahol először mentális segítséget nyújtanak a munkaerőpiacról kiszorulóknak, majd utána foglalkoznak a szakképzésükkel. A kutatásokból kiderült, hogy Magyarországon a felnőttek kevéssé vesznek részt az oktatásban, az élethosszig tartó tanulás Magyarországon még nem indult be. (MTI)
Erről Setényi János oktatásfejlesztési szakértő és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport független kutatói beszéltek. Setényi János hozzátette: a Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás operatív programja keretében ennek a gondnak a megoldására fejlesztési projektek lesznek. A szakképzés területén nehézséget jelent, hogy a szakképző iskolák többsége önkormányzati tulajdonban van, és az önkormányzatok a munkaerőpiaccal kevéssé vannak közvetlen kapcsolatban. Jellemző továbbá, hogy a valódi szakképzés kitolódott az érettségi utáni időszakra. Emiatt nehéz meghatározni, hogy a szakközépiskoláknak mi a funkciója.
Setényi János szerint a munkaerőpiacról kiszorulók egy részére jellemző, hogy nem a szakképzettségük miatt nem tudnak állást kapni, hanem sokan közülük az eddigi kudarcaik miatt nem tudnak elhelyezkedni. Ennek megoldására a humánerőforrás operatív program keretében olyan szolgáltatási modellt vezetnek be, ahol először mentális segítséget nyújtanak a munkaerőpiacról kiszorulóknak, majd utána foglalkoznak a szakképzésükkel. A kutatásokból kiderült, hogy Magyarországon a felnőttek kevéssé vesznek részt az oktatásban, az élethosszig tartó tanulás Magyarországon még nem indult be. (MTI)