Ki ne érezte volna, hogy elfogy körülötte a levegő, s egyre csekélyebb az esélye, hogy megőrizze az állást, amiben éppen van. Ilyenkor jönnek a félelmek, a stressz, a kényszerképzetek. Ettől pedig jobb minél előbb megszabadulni. Na de hogyan?
Félelmet elsősorban az érez, akinek van vesztenivalója. Aki még úgy gondolja, hogy szép pálya áll előtte, azt is érzi egyben, hogy többet veszíthet. A félelem tehát nem más, mint annak a jelzése, hogy dolgod van még a világban.
• A félelem sohasem múlik el, amíg felfelé törekszel.
• A félelemtől csak egyetlen módon szabadulhatsz meg, ha teszel valamit, ami kimozdít a veszedelmesnek érzett pozíciódból, ha teszel valamit, amit értelmesnek érzel, ha teszel valamit, ami egy világos célhoz vezet. „A működésben van a nyugalom” – írta József Attila.
• Nem csak te tapasztalod meg a félelem érzését, amikor olyan területre tévedsz, ahol nem érzed otthonosan magadat.
• Jobb félni, mint megijedni! De azért jó tudni, hogy a félelem mindig a tehetetlenségből és gyámoltalanságból táplálkozik.
Ha elég bátor vagy akkor igen messzire elmehetsz. Vannak karrierszakértők, akik a radikális megoldásokat javasolják:
• Ahelyett, hogy a legjobban fizető munkát választanád, kösd le magad amellett, amelyik az álmaidban szereplőhöz a legközelebb van. Hosszú távon ez fog legjobban fizetni.
• Felejtsd el a munkaadód sikerét, a magadéról nem is beszélve, s ad át magadat annak a naiv elképzelésnek, hogy van igazság (és igazságos előmenetel) a munkahelyeken.
• Menj állást pecázni! Fontolj meg minden állásajánlatot, s ne csak akkor, ha már kétségbeejtő helyzetben vagy.
• Gondolj arra, hogy egyszer menned kell. Amikor felvettek valahová, azonnal állj neki kilépési stratégiát építeni!
• Ha kell, mutass fityiszt a főnöködnek! Ez éppen azt jelenti, hogy felvállalod a sorsodat, s olyan új munkába kezdhetsz, amiben boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érzed magad.
Félsz még?
