A borsodi szénbányászat legutolsó fellegvárát, Lyukóbányát nem azért kellett bezárni, mert kimerült a szénvagyon, mintegy tíz és fél millió tonna iparilag leművelhetőnek minősített szén maradt a föld alatt – mondta Sztermen Gusztáv, a Lyukószén Kft. ügyvezetője. A hatvanhat év alatt a bánya széntermelése meghaladta a 38 millió tonnát, tizennyolc alkalommal pedig évente több mint egy millió tonna szenet hoztak a felszínre.



„Lyukóbányát is elérte azonban az energetikai szén kitermelés recessziója, évről-évre egyre kevesebbet szenet hoztak a felszínre innen, miután a korszerűtlen szenes erőműveket más technológiára alakítják át, környezetvédelmi okok miatt a széntüzelésű erőművek már nem versenyképesek a piacon” – jegyezte meg az ügyvezető. Elmondta, hogy a Borsodban bezárt bányák korábban összesen csaknem 30 ezer embert foglalkoztattak; a lyukói – bezárása előtt – a térség egyetlen még működő, meghatározó jelentőségű mélyművelésű bányája volt, amely fénykorában mintegy két és fél ezer bányásznak adott munkát.



Az utolsó hónapokban kétszázötvenen dolgoztak a hét évvel ezelőtt az amerikai AES konszern tulajdonába került bányában. A külföldi tulajdonos tavaly év végén jelentette be, hogy véglegesen bezárja az aknát, ám ezt időközben bérbe, majd pedig tulajdonába vette a Lyukószén Kft. „Erre a társaságra várt a mostani szomorú intézkedés, amikor is felhozták az utolsó csille szenet és megfordították a bányajelvényt” – mondta Sztermen Gusztáv.



Az elbocsátott bányászok egy része a Komárom-Esztergom megyei márkushegyi bányában folytathatja a munkát, Lyukóbányáról ötvenen jelezték áttelepülési szándékukat. Márkus-hegy, az ország egyetlen még működő mélyművelésű bányája jelenleg létszámproblémákkal küzd, így a lyukói jól képzett szakemberek pótolhatják a hiányt. A borsodi szénmedence bányakultúrájára és múltjára emlékeztet az a Bányászati Emlékpark is, amelyet szintén csütörtökön avattak fel Újhámorban. (MTI)