A tárca egy, a szórakoztatóiparban dolgozó roma és nem roma zenészek foglalkoztatását elősegítő hároméves program indítását kezdeményezi a javaslatban, amely szerint a projekt első évében 80, a másodikban 90 százalékában, az utolsóban pedig teljes egészében átvállalnák e művészek bér- és járulékterheit az őket alkalmazó vendéglátóhelyektől.



Emellett támogatnák ezek szerzői jogdíjakkal kapcsolatos kifizetéseit, mivel úgy látják, nem csupán e zenészeket juttatná keresethez, de építené az országimázst is, ha minden vendéglátóhelyen élő magyar cigányzenét élvezhetnének a vendégek, mondta a miniszteri biztos az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának roma foglalkoztatási albizottsága előtt.



Kállai Katalin szavai szerint a javaslat 2-3 ezer zenészt érint, „ami meghatározó szám a roma társadalomban", hozzátéve, a program nem csupán foglalkoztatáspolitikai kérdés, mivel ez a műfaj „a magyar társadalom zenekultúrája, az egyetemes kultúra része". Mint mondta, első körben az aktív korú munkanélküliek munkához juttatása szerepel a programban, de később a nyugdíjas zenészek helyzetével is foglalkozni kívánnak. Hozzátette, a roma zenészek helyzete 15-18 éve „meghatározó probléma, amely megoldást kíván", hiszen „a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a romák, ezen belül a zenészek is voltak", noha az utóbbiak esetében addig egzisztenciával bíró, képzett emberekről van szó. (MTI)