Köllő János és Kertesi Gábor, az intézet főmunkatársainak tanulmánya szerint: "A fiatal diplomások érettségizettekkel szembeni bérelőnye nagymértékben nőtt a felsőoktatási expanzió első tíz évében. A felfelé ívelő kereseti pálya azonban 2003-2004-ben megtört, a kereseti előny csökkenését figyelhetjük meg a 22-23, valamint a 25-27 éveseknél".

Különösen nagy mértékben csökkentek a versenyszférában elhelyezkedők relatív bérei: a 26-30 évesek országos átlaghoz viszonyított bére az ügyviteli-irodai foglalkozásokban egyharmadával, a közgazdász, jogász, számítástechnikus, mérnök, gazdasági vezetők körében közel negyven százalékkal csökkent a csúcspontot jelentő 2000-es évhez képest.

Köllő János elmondta: a magyar diplomások kereseti előnye nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor rendkívüli. Egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi mintegy egyharmaddal keres többet érettségizett kortársánál Olaszországban, felével többet Ausztriában, míg Magyarországon ez az arány több mint kétszeres.

Ismertetése szerint a nem diplomás foglalkozásokba történt beáramlás az érettségizetteknél magasabb bérszinten történt, az általuk kiszorított érettségizettek körében ugyanakkor csökkent a munkanélküliség.

A fiatal diplomások a gazdasági, jogi, műszaki, ügyviteli-irodai foglalkozásokban számos korábban érettségizettek által betöltött munkahelyet foglaltak el. Az irodai foglalkozásokban elveszített mintegy 43 ezer állással szemben azonban 130 ezer érettségizetteket foglalkoztató munkahely létesült 1995-2003 között.

A vizsgálat szerint ha van is Magyarországon diplomás munkanélküliség, az egyelőre csakis abban érezteti hatását, hogy mérséklődött a pályakezdő diplomások - nemzetközi összehasonlításban rendkívül magasnak mondható - kereseti előnye, s ebből a túlkínálat megszűnésére lehet következtetni.

A tanulmány rámutatott, hogy azok a víziók, amelyek a tömeges pályakezdői munkanélküliségre, illetve a nem diplomás munkakörökbe való visszaszorulásról szólnak, azok az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján nem látszanak igazolódni.

A munkanélküli férfiak aránya a végzést követő rövid időszakot leszámítva, a nőknél pedig a szülési időszakot követően "az egyes korhosszok összlétszámának" 1-3 százaléka. A tanulmány szerint a diploma értéke 2004-ben nemzetközi viszonylatban is magas volt.

Köllő János úgy vélte: a felsőoktatás expanziójában komoly szerepe van az államnak, jelenleg a nappali tagozatos hallgatók nagy része tandíjmentesen tanul. "Ludas" az expanzióban a felvételi politika is, az a hallgató, aki elsőre nem kerül be az áhított képzésre, sokszor második lépcsőben elvégzi azt.

Kitért arra is, hogy a fiatal diplomások mintegy 60 százaléka a költségvetési szektorban helyezkedik el, ennél fogva bérpozícióját alapvetően befolyásolja, itt hogyan alakulnak a keresetek.