A nők egy része, bár a kötetlen csevegést imádja, a tárgyalásokon feszélyezve érzi magát. Hajlamosak ugyanis azt gondolni, hogy nincsenek felkészülve mások hatékony meggyőzésére, akaratuk érvényesítésére. Pedig a tárgyalókészség – bár van, akit a jobb beszédkészsége vagy a gyors reagáló képessége kisegít – végső soron nem genetikus örökség, hanem tanulható képesség. A tárgyalási hibák, amelyeket a nők elkövetnek szintén a tanulásra, pontosabban a szocializációjukra, s a széles körben elterjedt magatartásmintákra vezethetők vissza.

Más stílusában tárgyalni

A nők leghatékonyabb fegyvere, az úgynevezett szelíd erőszak. Melyik férfi tudna ellentmondani egy csábosan mosolygó nőnek. És melyik férfi ne érezné tiszteletlenségnek, ha egy nő határozott és többször is kifejezett kívánságát elutasítaná, vagy semmibe venné. Ennek ellenére a nők javarésze úgy gondolja, hogy a jó tárgyalók kemények, ismernek minden trükköt, s szellemi fölényben vannak partnerükkel szemben. Ez pedig inkább férfias vonás. Így aztán azok a nők, akik megpróbálnak férfi módjára keménykedni kiábrándítóvá, hiteltelenné válnak. Sokkal jobban járnának, ha önmagukat adnák.

Nem tárgyalni

A megfelelő időben és a megfelelő helyen szinte minden megbeszélhető. A nők egy része hajlamos a kellemetlennek ígérkező megbeszéléseket halogatni. A megoldási lehetőségek helyett gyakran csak döntési kényszert látna, ami tovább fokozza a stresszt. A tárgyalások során tökéletesen azonosítható ez a helyzet, amikor nem tudják megmondani, hogy mi volna elfogadható és mi elfogadhatatlan a számukra. Ilyenkor gyakran kérdeznek valamit valami teljesen másról. A sikeres nők hajlandóak dönteni, s a döntésük mellett kiállni. Őket nem kísérti az úgynevezett empatikus csapda, azaz a félelem attól, hogy az érintettekkel (akiket egyébként becsülnek) döntésük nyomán megromlik a kapcsolatuk.

Nem mondani nemet

Sok ember képtelen visszautasítani a kéréseket, vagy csak egyszerűen nemet mondani. A nők jelentős része küzd ezzel, különösen, ha az empatikus csapda is kinyílt már. Mivel a nők számára a személyes kapcsolatok igen sokat érnek, gyakran hezitálnak, ha nemet kellene mondaniuk. Egyszerűen mindenkiben szeretnék fenntartani a boldog állapotot. A tárgyalásokon azonban néha szükség van a nem kimondására, mielőtt a végső igen elhangzana. A sikeres tárgyalók megtanulják, hogy mikor és hogyan kell nemet mondani. A nemet egyébként sokféleképpen lehet közölni. Ha valaki fél elutasító véleményét nyersen vagy erőteljesen megfogalmazni, akkor csomagolja be.

Nem szólni saját ügyekben

Ha valaki önmagáért tárgyal, akkor azt érzi, hogy minden kérése, érve, megnyilvánulása snassz. Önmagáért tárgyalni egy nőknek különösen nehéz feladatot jelent. Ez még akkor is igaz, ha különben a cégük érdekében eredményesen tárgyalnak. Olyan ez nekik, mintha magántitkaikat kellene nyilvánosság elé tárni. Pedig önmagáért kiállni mindenkinek meg kell tanulnia. Hiszen ugyan ezt várná el a beosztottaitól. Talán meg is fogalmazza, hogy: aki önmagát nem képes képviselni, hogy tehetné ezt meg a cég nevében?! Így a legegyszerűbb belehelyezkedni más helyzetébe, s annak megfelelően tárgyalni. A kezdeti gátlások levetkőzése után az egyensúly gyorsan helyreáll. Azok a nők akik ezeken az alaplépéseken túljutnak (ami persze egyáltalán nem olyan könnyű a gyakorlatban) biztosan több sikerre számíthatnak, mint korában. S azt sem szabad elfelejteni, hogy az új sikereket a régiek táplálják. Azaz a szerencséseknek csak egyszer kell elindulni a felfelé vezető úton.