Írország addig nem hoz döntést arról, hogy automatikus munkavállalási jogot ad-e a román és a bolgár munkavállalóknak, amíg az összes többi EU-tagállam meg nem nyitja munkapiacát az új tagországok előtt, írta az ír miniszterelnökre hivatkozva a keddi The Irish Times.
A legnagyobb ír napilap beszámolója szerint Bertie Ahern újságíróknak azt mondta: az ír kormány ebben a kérdésben még nem döntött, és döntése előtt meg szeretné várni, „hogy a többi tagország is megteszi ugyanazt, amit mi megtettünk".
Ahern ezzel arra utalt, hogy Írország – Nagy-Britanniával és Svédországgal együtt – egyike volt annak a mindössze három régi EU-tagállamnak, amelyek a 2004. májusi bővítés pillanatától megnyitották munkapiacukat az akkor csatlakozó nyolc kelet-európai új tagország munkavállalói előtt. A múlt héten Spanyolország, Portugália, Finnország és Görögország is jelezte, hogy nem alkalmazza tovább a korlátozásokat.
Az ír kormány legfrissebb adatai szerint 2004 májusa és 2005 decembere között több mint 165 ezer kelet-európai, illetve ciprusi és máltai állampolgár vállalt munkát Írországban.
Az új tagállamok közül messze a legtöbben, csaknem 90 ezren Lengyelországból érkeztek; ez az új uniós országok írországi munkavállalóinak 54 százaléka.
A kelet-európai EU-tagállamok közül a legkevesebb munkavállaló Magyarországról és Szlovéniából próbált szerencsét Írországban; az előbbiből december végéig 4839-en (kevesebb mint 3 százalék), az utóbbiból mindössze 139-en érkeztek.
Nemrégiben egy országos közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy az íreket aggasztja a keletiek beáramlása. A The Irish Times és a TNS-MrbI közvélemény-kutató néhány héttel ezelőtti felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka jónak tartana valamilyen korlátozást, például a kelet-európaiak munkavállalásának külön engedélyeztetéshez kötését.
Az ír kormány statisztikái szerint decemberben az ír munkapiacon dolgozók 8 százaléka – 243 ezer alkalmazott – külföldi volt; legnagyobb részük a keleti új tagállamokból érkezett (a teljes adat nem tartalmazza a 15 régi EU-ország munkavállalóit). A külföldiek aránya 1999-ben még 3,7 százalék volt.
Nagy-Britannia – a legnagyobb olyan EU-gazdaság, amely a bővítés első napja óta nyitva tartja munkapiacát a keleti új tagországok előtt – hivatalosan még nem nyilatkozott arról, hogy Románia és Bulgária hivatalosan jövőre esedékes felvétele után beengedi-e e két ország munkavállalóit is.
Az egyik vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet, az Institute for Public Policy Research (IPPR) április végén kiadott átfogó prognózisa azzal számol, hogy a Románia és Bulgária belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezne a brit munkapiacra, ahol – a brit kormány által nemrég közzétett, a 2005 végi állapotot rögzítő jelentés szerint – a két éve felvett új kelet-európai tagországokból eddig 345 ezren jelentették be munkavállalásukat.
Keddi londoni értesülés szerint egyébként nem is biztos, hogy Romániát és Bulgáriát az eredetileg tervezett időpontban, vagyis január 1-jén felveszik az EU-ba. A Financial Times azt írta: José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök a felvételről szóló, a jövő hétre beütemezett döntés öt hónapig terjedő késleltetéséről határozott, megvizsgálandó, hogy Bulgária és Románia komolyan foglalkozik-e a korrupció és a szervezett bűnözés letörésével. Barrosót elsősorban Bulgária aggasztja ebből a szempontból – írta a brit üzleti napilap.
Nem ez az első olyan londoni értesülés, amely legalábbis a bolgár EU-csatlakozás halasztását valószínűsíti. A múlt hónap végén a The Sunday Telegraph azt írta: az a két magas rangú szakértő, akiket az EU-bizottság a bolgár rendőrségi és igazságszolgáltatási rendszer felmérésére kért fel, a korrupció és a szervezett bűnözés általuk tapasztalt mértéke miatt arra a következtetésre jutott, hogy Bulgária alkalmatlan az EU-tagságra.
A felkért német szakértők egyike a vezető brit konzervatív lapnak egyenes utalást tett arra, hogy bolgár illetékesek titkos információkat adnak ki a helyi maffiának, mondván: ha Bulgária belép az EU-ba, az uniós intézményekkel folytatott kölcsönös együttműködés „meglehetősen nehéz ügy lesz”, mivel fennáll a veszélye, hogy bizalmas értesülések szivárognak ki szervezett bűnözői csoportoknak.
A The Sunday Telegraph múlt havi értesülése szerint a két jelentéstevő várhatóan azt is közli a brüsszeli bizottsággal, hogy a bolgár csatlakozási felkészülés segítésére átutalt uniós segélyek máris a maffia zsebében kötnek ki.
Független londoni elemző házak azonban hivatalosan még bíznak a kijelölt időben történő bolgár EU-csatlakozásban. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő éppen a múlt hónapban emelte befektetői szintre a szuverén bolgár adóskockázatra érvényes osztályzatait, indoklásában nem zárva ki, hogy Bulgária akár három éven belül az euróövezetnek is tagja lehet.
A Moody's a nagy nemzetközi hitelminősítők közül utolsóként emelte befektetői alapfokra a szuverén bolgár adósságot; a Fitch Ratings és a Standard & Poor's ezt már korábban megtette.
