Az MSZP és az MDF, valamint a gazdasági, illetve a foglalkoztatási bizottság részleges munkaerő-piaci nyitást javasolt a kormánynak, míg az SZDSZ és az európai ügyek országgyűlési bizottsága, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala a teljes, illetve a nagyobb nyitás mellett érvelt a munkaerő-piaci stratégiáról tartott egyeztetésen.
Dávid Ibolya szerint a magyar munkaerőpiacot részben és fokozatosan kell megnyitni a román és a bolgár munkavállalók előtt, igazodva magyarországi munkaerő-piaci igényekhez. Hozzátette: csak azokon a területeken kell megkönnyíteni a munkavállalást, ahol Magyarországon munkaerőhiány van. Ide sorolta az élelmiszeripart, az építőipart, az egészségügyet és a textilgyártást.
Hiller István a szocialisták álláspontját ismertetve azt mondta, ők is csak ott engedélyeznék a könnyített munkavállalást, ahol Magyarországon munkaerőhiány van.
Kuncze Gábor a teljes nyitás mellett érvelt. Emlékeztetett arra, hogy amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, elvárta volna, hogy a többi ország nyissa meg a munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt, de nem így történt. Mint mondta, támogatják a külföldi munkavállalók regisztrációjának bevezetését, mert fontos, hogy ne erősítsék a feketegazdaságot.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) az európai ügyek országgyűlési bizottsága képviseletében szintén a teljes nyitás mellett foglalt állást. Úgy vélte, valójában nem a bolgárokról és a románokról van szó ebben a kérdésben, hanem a határon túli magyarokról. Megjegyezte: tudja, hogy lehetnek munkaerő-piaci problémák a teljes nyitásból, de korlátozó intézkedéseket utólag is lehet hozni.
Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője szerint a részleges nyitás szabályai száznegyven szakmában engednék be a munkavállalókat. „A mostani javaslat egy ajtót nyit, az ajtó szélessége a kérdés” - fűzte hozzá.
Simon Gábor (MSZP) a foglalkoztatási bizottság képviseletében bejelentette, hogy józan kompromisszumként a részleges nyitást javasolják. Érvként a közösségi irányelveket, Magyarország munkaerő-piaci sajátosságait és a munkavállalókkal szembeni felelősségvállalást említette.
Horváth Gábor, az OÉT munkáltatói oldalának nevében a nagyobb nyitás mellett foglalt állást, mert véleménye szerint az eddigi egyeztetések során kiderült, hogy a munkaadók többsége ezt támogatja.
Szabó Endre, az OÉT munkavállalói oldalának nevében úgy nyilatkozott: a korlátozott nyitást tartják jobb megoldásnak, de közben törekedni kell a belátható időn belüli teljes nyitásra.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságát vezető Puch László (MSZP) elmondta: a testület korábban egyhangúlag a munkaerőpiac részleges megnyitása mellett foglalt állást. A teljes nyitás nem indokolt, bár rugalmas szabályozással később odáig is el lehet jutni - tette hozzá.
Kóka János gazdasági miniszter úgy vélte, a munkaerőpiacnak egyre nyitottabbnak kell lennie. Számos uniós ország példája igazolja, hogy a teljes nyitás nem okoz sokkot - hangsúlyozta a miniszter.
