Mennyit keres egy postai kézbesítő?
Hány százalékkal nőtt a postai kézbesítők átlagkeresete az elmúlt években? Mely megyék a legvonzóbbak az e munkakörben elhelyezkedni vágyók körében? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
2005-ben a postai kézbesítők átlagosan havi 97 ezer forintot, átszámítva évi 4600 eurót kerestek (az összes foglalkozási ág átlaga 150 ezer forint, évi 7200 euró). Ezzel itthon a kereseti felső középmezőnybe tartoznak a szolgáltatók foglalkozás-főcsoporton belül, amely az Európai Unió statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben évi 4500 euró egy főre jutó átlagkeresettel szerepel.
A postai kézbesítők havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re nagyjából egyenletesen nőtt, az alapbér mintegy 60 százalékkal, a kereset 70 százalékkal, vagyis nőtt az alapbéren felüli keresetrészek hányada.
© sxc.hu |
Mintegy 15 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt Vas megyében, míg a legrosszabb helyzetű Hevesben 80 ezer forint körül alakult az átlagkereset. A nők e munkakörben is kevesebbet keresnek a férfiaknál, átlagosan 10 ezer forinttal. 2005-ben a 45 év fölötti nők átlagosan 15 ezer forinttal kerestek kevesebbet, mint a férfiak.
| A szakmakör |
| Ide tartozó foglalkozások: csomag-kézbesítő ● egyesített kézbesítő ● hírlapkézbesítő ● külterületi kézbesítő ● támpontkézbesítő ● távirat- és expresszkézbesítő ● utalványkézbesítő Kapcsolódó foglalkozások: hordár, csomagkihordó ● járatkísérő ● mozgóposta-kezelő |
Az e foglalkozási körbe tartozók közel száz százaléka volt alkalmazott 2005-ben. A foglalkoztatottaknak átlagosan 40 százaléka volt nő, ezen belül arányuk a 35 év alatti korosztályban alacsonyabb volt. A postai kézbesítők létszámukhoz mérten kisebb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga. Az álláskeresőknek 2005-ben elenyésző százaléka volt pályakezdő, arányuk 2000 és 2005 között stagnált. 2006 tavaszán a 35 év alatti álláskeresők többsége férfi volt, 35 év fölött viszont kicsit több volt a nő.
Postai kézbesítőket a munkáltatók nem a munkaügyi hivatalokon keresztül keresnek, 2006 tavaszán például e körben elenyésző volt az álláshelykínálat. Az üres állások lényegében három megye között oszlottak el, a bejelentések harmada Bács-Kiskun megyére, 20-20 százaléka Fejér és Pest megyére jutott.
2000-ről 2005-re a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma 7 százalékkal, a bejelentett állásoké 17 százalékkal csökkent. Hat év alatt összesen 2,1-szer annyi munkakeresőt regisztráltak, mint ahány betöltetlen állást.
2005-ben – a KSH adatai szerint – a közlekedési, postai és hírközlési foglalkozásalcsoportban a foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka nem a lakóhelyén dolgozott (az összes foglalkozási ágra ez 32 százalék).
| Foglalkozásjellemzők |
| Főbb tevékenységek: előfizetett hírlapok kézbesítése, az előfizetési díjak beszedése, előfizetés-gyűjtés, hírlapárusítás; levélpostai küldemények, pénzküldemények, csomagok kézbesítése; tévé-előfizetési díj, a postai küldeményeket terhelő díjak beszedése; a posta és az ügyfelek közötti kapcsolattartás; a pénzzel és az átvett küldeményekkel való elszámolás Elvárt szakmai ismeretek: a belső kezelési utasítások, szabályzatok ismerete, a Magyar Posta Zrt. üzletszabályzatának a munkakört érintő részének, valamint a postatörvény és rendeleteinek kézbesítésre vonatkozó részének ismerete. Elvárt szakmai készségek: jó szóbeli kommunikációs készség, kézbesítéshez szükséges eszközök használata, vezetői engedély. Minimális képzettség: szakképesítés (postaforgalmi szakmunkás). |
Mennyit keres egy cégvezető?
Most induló sorozatunkból kiderül, milyen kilátásaik vannak az egyes szakmák képviselőinek Magyarországon. Először a vezető irányítókat vesszük górcső alá: mennyit kap havonta egy gazdasági szervezet vezetője, és ezért mit kell tennie? Összefoglalóink a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapulnak.
Mennyit keres egy buszvezető?
Sorozatunk harmadik részében lehull a lepel az autóbusz-vezetők fizetéséről, és az is kiderül, milyen esélyeik vannak a munkaerőpiacon, milyen elvárásoknak kell megfelelniük, ha ezen a területen akarnak érvényesülni. Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
Mennyit keres egy pap?
Ezúttal a papok és egyházi foglalkozásúak piaci esélyeit tekintjük át. Hogyan alakult a bérezésük az elmúlt években? Hány nő dolgozik ezen a területen? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
Mennyit keres egy masszőr?
A masszőrökről sokan azt gondolják, hogy néhány év alatt megkeresik a lakásra valót. Sorozatunk következő részében megvizsgáljuk, mennyit kapnak a masszőrök havonta, hogyan alakul elhelyezkedési esélyük. Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
Mennyit keres egy fogorvos?
Sorozatunk következő részében a fogorvosok kereseti lehetőségeit, piaci esélyeit tekintjük át. Miért kaptak többet 2005-ben e munkakörben a nők? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
Mennyit keres egy színész?
Ezúttal Thália papjainak kereseti lehetőségeit tekintjük át. Mennyit kapnak a kezdők és a nagyágyúk? Milyen esélyeik vannak azoknak, akik ezen a pályán akarnak elhelyezkedni? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
Mennyit keres egy rendőr?
Sorozatunkból kiderül, milyen kilátásaik vannak az egyes szakmák képviselőinek Magyarországon. Ezúttal a rendőrök szakmai és anyagi lehetőségeit összegezzük: kiderül, mennyit kapnak havonta, mi a feladatuk és milyenek a piaci esélyeik. Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.
