A munkaalkoholizmus jelei, és a gyógymód

Utolsó frissítés:

A munkában eltöltött órák száma a fogyasztói társadalom kialakulásával jelentősen megemelkedett, ma már nem ritka az sem, hogy valaki éjszaka, hétvégén vagy éppen ünnepnapokon is dolgozni kényszerül. De mi van akkor, ha ez valójában nem is kényszerként jelenik meg, hanem a dolgozó belső késztetéséből fakad?

A munkaalkoholizmus kiváltói, jelei

Életkortól, nemtől és beosztástól függetlenül érvényes az az állítás, hogy a versenyszférában egyre csökken azon munkavállalók köre, akik naponta 8-9 órát töltenek munkával, az elvégzendő feladatok mennyisége ugyanis jelentősen meghaladja az egy nap alatt teljesíthető szintet. Azokat az alkalmazottakat, akik sok energiát fektetnek abba, hogy a maximumon teljesítsenek és meg is kapják a teljesítményükért járó elismerést, könnyen magával ragadhatja a "siker szele". Egy-egy magasabb pozíció elérése ráadásul olyan mértékű tempót igényel, amely korántsem fér bele 8-10 óra aktív munkaórába, hanem még ennél is több időráfordítást és elszántságot igényel.

A munka szinte észrevétlenül foglalja el az első helyet szemben bármely mással, legyenek azok emberi kapcsolatok, sport, szórakozás, hobbi vagy pihenés. A probléma akkor hatalmasodik el, mikor a munkaalkoholista nem is leli örömét a fenti tevékenységekben, munkája válik egyetlen örömforrássá, amelyért szinte mindent képes feladni. Sokan mentegetőznek azzal, hogy valóban nincs idejük és a nem teljesítés esetén veszélybe kerül megszerzett pozíciójuk, vagy éppen elvesztik az előléptetés esélyét. A lehetőséget, hogy magasabb jövedelem mellett még többet dolgozzanak. De mi az ára a hőn áhított magasabb beosztásnak és a felfelé ívelő karrierútnak?

A munkaalkoholisták általában nem élik meg veszteségként a szabadidőről való lemondást, amely tulajdonképpen e jelenség legbiztosabb jele. A munkamániás embert ugyanis kifejezetten nyugtalanítja, ha nem vállal többet, mint ami a 10-12 (!) órába belefér, lelkesen kezd bele újabb és újabb feladatokba, megfeledkezve az időről, esetleg magánéleti eseményekről, sőt a szórakozást is vegyíti a munkával. A párkapcsolat legfőbb megrontója az ilyen ember állandó rendelkezésre állása, időhiánya és a külvilág iránt mutatott közönyössége.

A menedzserek hajtják magukat a legjobban

Munkaalkoholizmusra leginkább a menedzseri réteg tagjai hajlamosak, akik a "cégért mindent" alapelv szerint vezetik életüket. Talán ők vállalják fel a leginkább szenvedélyüket, noha a legtöbben tagadják azt, hogy abnormálisan sokat dolgoznának. Ők legtöbbször belső késztetést éreznek, hogy napi 12-16 órát dolgozzanak.

Az agyonhajszolt munkavállalóknál fokozottan kell számolni a kiégés veszélyével, az állandó stresszhelyzeteknek, a kikapcsolódás, mozgás- és pihenésszegény életmódnak és a rendszertelenségnek köszönhetően. Mindezen felül pedig a lazuló párkapcsolati, rokoni vagy baráti szálakkal is számolnia kell annak, aki teljes mértékben a munkájának szenteli életét.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatását itt olvashatja.