Azzal mindenki tisztában van, hogy a gyerekvállalási kedv és a gyermekes anyák elhelyezkedése szempontjából az OECD-országok között a lista végén kullog Magyarország. Magyar sajátosság továbbá az is, hogy a távoli, nyugati országok gyakorlatait szeretjük célul kitűzni abban a hitben, hogy az biztosan jó, ám ez nem mindig van így. És itt a legújabb "magyar találmány": a kormány utalványrendszert vezetne be jövőre egyes gyermekgondozási szolgáltatások esetében. Az oviutalványt a szülők a leghátrányosabb kistérségben vehetnék igénybe. Bölcsődei, óvodai, illetve családi napközis ellátást kaphatnának így a rászoruló szülők gyermekei.

Az anyák nemet mondanának

A Medián szerint a kismamák 60 százaléka támogatná azt a módosítást, mely szerint két év alatt fizetnék ki a három évre járó pénzt a kismamáknak/kispapáknak. A válaszadók többsége azonban úgy véli, ez a változtatás nem növelné a gyermekvállalási kedvet, illetve a kisgyerekes anyák munkába állását sem segítené. A Szonda Ipsos felmérése pedig arra világít rá, hogy hazánk lakossága ellene van a módosításnak, és minél hosszabb ideig tartaná otthon az anyukákat. Koltai Luca, a Budapest Esély - FKFSZ Kht. innovációs igazgatóhelyettese szerint ennek oka a berögződött klasszikus gyermeknevelés eszményképében keresendő, ám ha ilyen sok ember gondolja ezt, akkor nem a szülői hozzáállás rossz.

Megszületik a gyes és a gyed

A gyermektámogató rendszer (GYTR) 15-20 éve, a rendszerváltást követően jött létre annak érdekében, hogy valamit kezdjenek az utcákat ellepő nők tömegeivel, akik gazdasági szempontból feleslegessé váltak. Ebbe a rendszerbe menekültek sokan és e köré építettek ki egy társadalmi elfogadást. Ez mára gyökeresen megváltozott, teljesen más gazdasági környezetben élünk, ma már szükség van a nőkre a munkaerőpiacon. Egy adott kutatási eredmény értelmezésekor azt sem szabad elfelejteni, hogy a társadalomnak akadhatnak olyan tagjai, akik - anya, vagy gyermek - azzal, hogy kevesebb ideig maradnak otthon, nemhogy rosszat, de adott esetben, és a gyermekek esetében is pozitív hatással bír. Hiszen ezen társadalmi rétegekből származó emberek sok családban nem kapják meg a megfelelő színtű nevelést, a szociális fejlődésre való lehetőséget és sokszor még az ellátást sem.

A gyermektámogatási rendszer ma már csak részben tekinthető a munkától való átmeneti távollétet támogató programcsomagnak. A GYTR a munkához szokott iskolázott nők számára megmaradt annak, ami 1990 előtt volt: a fejlett világ egyik bőkezű készpénzes támogatási (fizetett otthonlétet támogató) rendszerének. Az érettségizett és diplomás nők nagyobb része két évig magas összegű keresetarányos juttatást kap, és több mint nyolcvan százalékuk további egy évig igénybe veszi a gyest is. Ugyanakkor a GYTR munkanélküli és szociális segélyezési funkciókat is ellát a munkaerőpiachoz lazán kötődő és/vagy rossz munkapiaci helyzetben lévő társadalmi rétegek esetében.

A gyermektámogató rendszer negatív hatásai

Mindeközben van egy hátulütője ennek a rendszernek, mégpedig az, hogy tartós otthonmaradásra ösztönöz, kényszerít. Mindez ráadásul társul egyfajta negatív társadalmi hozzáállással, ha az anya idő előtt munkába "mer" állni. Nemcsak a pénzügyi szabályozók és a hiányzó intézmények miatt teremt kényszert otthonmaradásra a jelenlegi rendszer, hanem mert ezt megerősítő, és a munkavállalást tovább nehezítő gyakorlatot alakít ki.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatásáért kattintson ide.