A kétszintű felsőoktatás egyik nagy kérdése, hogy kiket képeznek ma a tanárképző intézmények - tanárok ugyanis, paradox módon, sok helyütt csak kivételképpen lesznek a végzettekből. Különösen a természettudományos szakokon: ezek hallgatóinak csak a töredéke választja azokat a modulokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hároméves alapképzés után tanári mesterképzésben koptathassák tovább a padot. "Ha ez a helyzet nem változik, hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet a természettudományos tárgyak oktatása az általános és középiskolákban" - mondta a HVG-nek Mucsi László, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese.

Két évvel ezelőtt, a kétszintű felsőoktatás bevezetésével (lásd Bolognai emlékeztető című írásunkat az 54. oldalon) ugyanis alapvetően átalakult a tanárok képzése. Megszűnt az a korábbi helyzet, hogy általános iskolai tanárnak már főiskolai oklevéllel is el lehetett szegődni, csak a középiskolai tanerőktől követelték meg az egyetemi végzettséget. Az új rendszerben akár általános, akár középiskolai tanár csak ötévi tanulás árán lehet valakiből, azaz az alapképzés után a mesterképzésben is részt kell vennie annak, aki katedrára akar állni.

© sxc.hu

Az új képzési rendszer - e karokon - 2006-os premierje óta az idén már a második évfolyam diákjainak volt meg a lehetőségük, hogy eldöntsék, tanári pályát kívánnak-e választani. A tavalyi és idei döntések egyaránt azt mutatják, hogy a természettudományos szakok diákjai körében messze nem kurrens a tanárkodás. Pedig amúgy is nehéz diákokat fogni e szakokra, a felsőiskolák évek óta nem tudják betölteni a rendelkezésre álló helyeket. Ezért e karok gyakran súlyos minőségi engedményekre is rákényszerülnek: a minimális ponthatárt alig meghaladó eredményekkel vesznek fel diákokat (lásd cikkünket a 62. oldalon).

Az alapképzésben az első év után választhatnak szakirányt a diákok, s az egyik ilyen szakirány a tanári képzés. Ha egy-egy szakirányra sok a jelentkező, akkor - az úgynevezett korrigált kreditindex alapján - rangsorba állítják őket. "A tanári szakirányok esetében azonban szó sincs túljelentkezésről, éppen ellenkezőleg" - mondta a HVG-nek Erostyák János, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánhelyettese. A Pécsett természettudományi szakokon tanulóknak csupán a 10 százaléka célozza meg a tanárkodást (a kivétel a matematika, ahol ez az arány 80 százalékos). Szegeden a fizika szakosok alig 1-2 százaléka szeretne fizikatanár lenni. Hasonló az arány a szegedi informatikusok között is, ez azonban érthető: Mucsi László szerint még informatikai mesterképzésre is alig tudnak benntartani diákokat az egyetemen, olyan vonzó fizetések várják őket már a hároméves alapképzés befejeztével is.

Az még nem ismert, mennyi hely jut majd egyes intézményeknek mesterképzésre - erről az oktatási tárca mindig az adott évben dönt -, ám az szinte biztos, hogy a természettudományos tanári mesterképzésbe kerülésért nem kell versengeniük a diákoknak: aki az alapképzésben az adott szakirány mellett döntött, az szinte biztosan bejut.

Jobban kell kapaszkodniuk a bölcsészeknek, mivel ott a diákoknak legalább a fele tanári szakirányt választ. De persze ott is vannak különbségek: a magyar- és a nyelvszakosok általában vonzóbbnak találják a tanárkodást, a szabad bölcsészet szakosok kevésbé.

Egy másik szigorú feltétele is van a tanári jogosítvány megszerzésének: a jogszabályok kizárólag kétszakos tanári diplomát ismernek. Csakhogy az alapképzésbe bekerülők csupán egy szakra felvételiztek. Ezért annak, aki tanár szeretne lenni, az alapképzés második évétől fel kell vennie egy második szak stúdiumait is. "Számomra is meglepő volt, hogy sokan választották második tanári szakjuknak az orosz nyelvet" - mondta a HVG kérdésére Borsodi Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának dékánhelyettese. A karon a tervek szerint rekordszámú, 27 tanári szak indul majd, ám ezek között több olyan is van (például a szlovén vagy az ukrán nyelv), amely alig néhány fővel indul, s nem is minden évben. A keleti nyelvek viszont népszerűek, mind a japán, mind a kínai szakot 15-20 diák választotta másodikként.

A bölcsészkarokon tehát lesz verseny: sok bölcsész hiába szeretne tanár lenni, s hiába szerezte meg a felvételhez szükséges krediteket egy második szakból, nem juthat be a mesterképzésre. Akinek a második szakja valamely idegen nyelv, annak ez nem feltétlenül tragédia, hiszen megszerzett tudását jó eséllyel hasznosíthatja a munkaerőpiacon. Ha viszont mondjuk egy magyar szakos a történelmet választotta másodiknak - vagy fordítva -, akkor mesterdiploma nélkül borítékolhatóan nehezen fog állást találni.

Továbbra is gyakori, hogy egy bölcsészeti szak mellé egy természettudományosat választanak a reménybeli tanárok, klasszikus páros például a földrajz-történelem vagy a matematika-angol. Az is előfordul, hogy ha valaki olyan szakra vágyik, amelyet az adott intézményben nem oktatnak, máshol veszi fel a második szakot. "Nálunk is van olyan diák, aki a matematika alapszakja mellé fizikatanárit vett fel, ezt azonban csak a Debreceni Egyetemen tudta megtenni" - mondta a HVG kérdésére Kalóné Szűcs Erzsébet, az egri Eszterházy Károly Főiskola Tanulmányi és Információs Központjának igazgatója. Ez a diáknak legfeljebb közlekedési nehézséget okoz, hiszen Egerben elfogadják debreceni tanulmányait, cserébe viszont esélye lehet bekerülni a debreceni matematika-fizika szakos tanári mesterképzésre.

Van azonban a kétszakos, ötéves tanárképzésnek egy olyan problémája, amelyre ma senki nem tudja a választ. Vajon egyenrangú lesz-e a két szak az iskolák szemében? A kérdés azért kérdés, mert az ötéves képzés úgy épül fel, hogy azon a szakon, amelyre felvették, az alapképzésben 110 kreditet kell szereznie a diáknak. Az összesen 180 kreditből így legfeljebb ötven jut a másik szak szakmai tárgyaira (minimum tíz kreditet pedagógiából is teljesíteni kell, és szabadon választható tárgyakra is kell ugyanennyi). Ha valaki bejut a mesterképzésre, akkor ott összesen 120 kreditet kell szereznie, de mindkét szak tárgyaiból. Az alapszakon ötvenkredites tárgyból a mesterképzésen még be lehet gyűjteni mintegy negyvenet, a többi a pedagógiai tárgyak és az első szak tárgyai között oszlik meg. Végül tehát úgy jön ki a diák a mesterképzésről, hogy az egyik szakból mintegy 150, a másikból pedig csupán kilencvenkreditnyit végzett. Vagyis egy magyar-történelem szakos tanár muníciója egészen más lesz, mint történelem-magyar szakos kollégájáé. Erostyák János szerint szakmai berkekben folyamatosan vita tárgya ezeknek a diákoknak a majdani tudása. A próba 2011-ben, az első, mesterképzésben végzett tanári évfolyam munkába állásakor jön el, Borsodi Csaba szerint "akkor dől majd el, hogyan értékelik az iskolák az azonos értékű diplomák mögött lévő eltérő tudást".

RIBA ISTVÁN