A Sándor Klára és Magyar Bálint által jegyzett javaslat előírja, hogy az első-hatodik évfolyamon nem szakrendszerű oktatást kell szervezni, amennyiben a többcélú intézmények az általános iskolai feladatok mellett ellátják a gimnáziumi, a szakközépiskolai, illetve a szakiskolai feladatok bármelyikét. A képviselők véleménye szerint a többcélú intézmények felépítése lehetővé teszi, hogy az első-hatodik évfolyamon az alapvető készségek és képességek fejlesztése folyjon, majd a hetedik évfolyamtól kezdődően megszervezzék a tantárgyi rendszerre bontott oktatást - olvasható a törvénymódosítás indoklásában. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadott ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás e szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése.

Jelenleg az általános iskola ötödik és hatodik évfolyamán - a közoktatásról szóló törvény hatályos előírása szerint - a rendelkezésre álló tanítási időkeret huszonöt-ötven százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. Az egységes tizenkét évfolyammal működő középiskolában pedig az első-hatodik évfolyamon a teljes tanítási időben nem szakrendszerű oktatás szervezhető. A javaslat megváltoztatja az oktatásszervezést minden olyan esetben, amikor a nem szakrendszerű oktatás kialakításához rendelkezésre áll az az iskolai háttér, amely biztosítja az áttérés lehetőségét. Ezek az iskolák az általános iskola feladatait és a középfokú iskola feladatait ellátó, többcélú intézmények.

A javaslat alapján át kellene szervezniük működésüket a nyolcévfolyamos gimnáziumoknak is. A jelenlegi hatályos törvényi rendelkezések alapján a gimnáziumok három formában működhetnek: négy, hat és nyolc évfolyamos intézményként. A képviselők szerint ez a megoldás azonban megnehezíti az iskolaszervezést, különösen azért, mert a nyolc évfolyamos gimnáziumok az ötödik évfolyamról veszik át az általános iskolából a tanulókat. A javaslat a gimnáziumok működtetésének rendszerét két megoldásra szűkíti le: a négy évfolyammal és a hat évfolyammal működő gimnáziumra. A nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat át kell szervezni, oly módon, hogy a 2010-2011-es tanévtől kezdődően új ötödik évfolyam már nem indítható, azonban a 2009-2010-es tanévben, vagy azt megelőzően megkezdett tanulmányok változatlan feltételek mellett befejezhetők.

A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy az első-hatodik évfolyamon a tanítás nélküli heti pihenőnapokra és tanítási szünetekre nem adható kötelező írásbeli feladat, s az iskolában még nem tanult tananyagrészek elsajátítása nem írható elő.