A szerdán tárgyalt ügyben több mint ötven nagykanizsai tűzoltó perelte a városi tűzoltóságot azért, hogy fizessék ki a 2004. május elsejei EU-csatlakozástól 2007 végéig járó túlóradíjakat. Az uniós szabályokra hivatkozva a felperesek a heti 40 óra feletti túlóra megfizetését kérték. Az alperes vitatta ennek jogosságát, a zalaegerszegi városi munkaügyi bíróság elsőfokú közbenső ítéletében a követelés jogalapját tekintve viszont a felpereseknek adott igazat, a megyei bíróság pedig jogerősen a 48 óra feletti túlszolgálatot ítélte meg.

A kötelező erejű közvetlenül alkalmazható uniós irányelv megyei bíróság által megalkotott értelmezése szerint ugyanis hét napra vonatkozóan az átlagos munkaidő - a túlórát is beleértve - nem haladhatja meg a 48 órát, és ettől a tagállamok nem térhetnek el. A követelések összegszerűségének kiszámítása egy következő eljárás tárgya lehet majd. Mindkét fél felülvizsgálattal fordult az LB-hoz, amely szerdán a kérelmeket elutasította, ám mint több hasonló ügyben, ezúttal is hatályon kívül helyezte a korábbi ítéleteket és új eljárást rendelt el.

Az LB ismét kimondta és megerősítette, hogy a tűzoltók 2004. május 1-től alappal igénylik a heti átlagos 48 munkaórán felül teljesített szolgálati idejük túlszolgálatnak minősítését és az ennek megfelelő díjazás kifizetését. Jelen ügyben a hatályon kívül helyezésre, illetve új eljárás elrendelésére csupán azért került sor, mert a munkaidőkeret nem volt tisztázva, e nélkül pedig a túlszolgálat mértéke sem állapítható meg. A megismételt eljárásban azonban a munkaidőkeret megállapítása után már az összegszerű igényekről is lehet dönteni - mondta ki szerdán az LB. Ugyanakkor voltak már olyan ügyek, melyekben az LB a munkaidőkeret tisztázottsága alapján lezárhatta a jogalap kérdését és megindulhatott az összegszerűséggel kapcsolatos eljárás.

Szováti Szabolcs ügyvéd, a tűzoltók egyik jogi képviselője az MTI érdeklődésére azt mondta: rendkívül bonyolult és több oldalról vitatott számítások alapján lehet csak kiszámolni a túlóradíjakat. Hozzátette: tudomása szerint több ezer tűzoltó peresítette túlóradíj-követelését, és ennek nyomán több mint 100 eljárás van folyamatban országszerte. Egy-egy tűzoltónak a 2004-2007 közötti időszakra átlagosan mintegy egymillió forintnyi elmarad túlóradíj járhat, abban az esetben, ha a bíróságok végül a heti 48 óra feletti munka után ítélik meg a túlóradíjat. Ehhez járulhat még a késedelmi kamat és a perköltség. Mindez összességében több milliárd forintos nagyságrendű kiadást eredményezhet a központi költségvetés számára a felperesek ügyvédjének becslése szerint.
 
Május 14-én az Önkormányzati Minisztérium államtitkára kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy nem vitatják tovább a tűzoltók túlszolgálati idejét, és a lehető leggyorsabb megoldásra törekszene ezek kifizetésénél. Jauernik István kijelentette azt is, hogy a parlament nem járt el helyesen, amikor 2004 előtt nem hozott az uniós irányelveknek megfelelő törvényt.

"Amennyiben a 2004. május 1. és 2007. december 31. között állományban lévő hivatásos önkormányzati tűzoltónak van túlszolgálati ideje, azt megilleti a túlmunka ellenértéke függetlenül attól, hogy érintett a peres eljárásokban vagy sem. (...) a tárca fontosnak tartja, hogy mielőbb megnyugtatóan lezáruljon a jogvita, és a tűzoltók megkapják a hat hónap átlagában számított 48 órán felüli túlórák ellenértékét" - közölte az Önkormányzati Minisztérium május 14-én az MTI-vel.

Szováti Szabolcs az MTI-nek szerdán azt mondta: "A tárca megegyezési hajlandóságot mutató közelmúltbeli nyilatkozataira tekintettel a felperesi oldal nem zárkózik el a tárgyalástól és megegyezéstől, ami azonban elsősorban a minisztérium érdeke, hiszen az új eljárások nyomán még akár évekig eltarthatnak az ügyek, és ez a késedelmi kamatok miatt újabb sokszázmilliós költségvetési kiadásokkal járhat." Az ügyvéd elmondta, hogy jelenleg is folynak az egyeztetések, tárgyalások a tűzoltók képviselői és az illetékes minisztérium között.