Mikor megyünk, mikor mehetünk szabadságra?

A dolgozók 26 százaléka nem válogathat, számukra rendszerint munkáltatójuk jelöli ki a szabadságos napokat. A gyakori és rövidebb időszakokból álló szabadság ugyanolyan kedvelt, mint a ritka, de hosszabb ideig tartó (46 illetve 44 azázalék), a valóságban azonban inkább az előbbire van módjuk a munkavállalóknak. A dolgozók 53 százaléka ugyanis sokszor, de alkalmanként csak 2-3 napra, legfeljebb egy hétre tud elmenni, míg a munkából való tartós távollétek 35 százalékuknál jellemzők - olvasható a Szonda Ipsos honlapján. A közvélemény-kutató cég múlt héten telefonos felmérést végzett, 500 - az ország munkavállalóit reprezentáló - ember megkérdezésével.

© sxc.hu

A hazai munkavállalók csaknem fele akkor megy szabadságra, amikor eltervezi. Közülük a dolgozók bő egynegyede (28 százaléka) is beleszólhat a szabadságolásba, de kompromisszumot kell kötnie a munkáltatóval. A negyvenes, ötvenes éveikben járók inkább a maguk urai e tekintetben, mint a fiatalabb korosztályok: előbbiek 52, utóbbiak 40 százaléka elképzelése szerinti időben tud nyaralni, pihenni. Az érettségizettek, a magáncégeknél szellemi beosztott tevékenységet végzők vannak a legjobb helyzetben, 57-58 százalékuk jobbára érvényesíteni tudja akaratát. A szabadság idejéről történő egyezkedésre főképp a fizikai munkások kényszerülnek - több mint egyharmaduknak (35 százalék) csak így van módja munkahelyétől távol maradni - írják.