Az idei az első olyan szakképzési tanév, amikor több szakmában a hagyományos, 4-5 éves képzés mellett úgynevezett előrehozott szakképzés is indult. Ennek lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, és 17 éves korukra szakképesítést szerezhetnek. Az eddigi gyakorlat szerint 4-5 évet kellett szakiskolába járniuk a fiataloknak, hogy szakmai vizsgát tehessenek.
Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős miniszteri biztosa az országos szakképzési tanévnyitó értekezleten elmondta: az előrehozott szakképzés tapasztalatainak feldolgozása alapján döntnek arról, hogy milyen mértékben és hogyan honosodjon meg a 9. osztályra épülő hároméves szakképzés.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára már korábban jelezte: a kormány átalakítja a szakképzés rendszerét, és azt tervezi, hogy fokozatosan bevezeti a 9.évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai képzési rendszert. Garai Péter a tervekről elmondta: a kamarával közösen tervezett feladatok többek között a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően, valamint a szintvizsgák rendszerének kibővítése.
Hozzáfűzte: a hiány-, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok keretein belül történne. A miniszteri biztos ismertette: megfontolják azt is, hogy a hároméves képzés végén letett szakmai vizsga után egyfajta gyakornoki rendszerben történő egyéves továbbfoglalkozatási rendszert vezessenek be. Ez gyakorlatilag a pályakezdő szakmunkás munkabérének támogatását jelenti maximum egy évre.
Megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét is, amely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik - mondta Garai Péter. Emellett tervezik a szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését, mivel a tapasztalatok szerint ezek nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működnek, valamint szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be - tette hozzá.
Czomba Sándor a tanévnyitón hangsúlyozta: a kormány azon célkitűzése, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt, nagy kihívás, de nem megvalósíthatatlan feladat. Magyarországon jelenleg mindössze 500.000 ember vesz részt a termelésben, ráadásul az inaktívak és a munkanélküliek között 900.000 olyan ember van, akiknek semmilyen szakképesítése nincs - mondta. Az, hogy egy befektetés hová települ, az az infrastruktúra és az adórendszer mellett attól is függ, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerő - emelte ki Czomba Sándor.
Felhívta a figyelmet a pályaorientáció és a pályakövetés fontosságára, és hangsúlyozta: változtatni kell azon, hogy az iskola közelsége, vagy épp a kollégium megléte befolyásolja a szakmaválasztást, nem pedig az, hogy valójában mi szeretne lenni, és miben lát alternatívát, perspektívát a diák. Elmondta: a szakképzési rendszert azért kell átalakítani, mert a jelenlegi, 5-6 éves képzés kiadott bizonyítvány mögött gyakran nincs a munkaerőpiacon, a gyakorlatban is értékelhető tudás. Czomba Sándor ismét megerősítette, hogy - elsősorban a manuális készségeket igénylő szakmákban - a képzési idő rövidítését, valamint a gyakorlatorientált képzés megerősítését tervezik.
Madarász Sándor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium politikai főtanácsadója a készülő új közoktatási törvényről szólva elmondta: a törvényt 2011 tavaszára tervezik elfogadni, és bevezetése a jövő tanévtől, fokozatosan történne. Hangsúlyozta: a törvény egyik mottója a "megőrizve megújítani" lenne, és deklarálnák, hogy a pedagógusok kezében van a jövő. A törvény, - amely kerettörvényként terveznek kidolgozni - a szülő, a diák és a pedagógus összhangjára, közös érdekeinek megjelenítésére is hangsúlyt helyezne.
