Világszerte több millió szülő próbálja meg minden szeptemberben napszemüveges, nyári táborlakó gyermekét diákká transzformálni, könyvmolyt faragni videojáték-függő csemetéjéből. Az ehhez vezető út jótanácsokkal van kikövezve: legyen saját tanuló helyisége, tartsuk magunkat a napirendhez. Állítsunk fel célokat és határokat. Ne zsaroljuk a gyereket (csak vészhelyzet esetén)! És ellenőrizzük az osztályt is. Vajon passzol-e az új tanár személyisége a gyerekünkéhez és az iskola filozófiájához? Netán a gyerek számára mégsem ez az iskola a legjobb választás?

Az ilyen jellegű megközelítések leginkább oda vezethetők vissza, hogy az oktatással kapcsolatos kutatások többsége felszínes és nem ad használható irányelveket. A diákok jellemvonásai és tanáraik tanítási stílusa természetesen hatással vannak egymásra. Csakúgy, mint a személyiségük és az otthonról hozott szabályok. Az egyetlen probléma, hogy senki sem tudja megjósolni: mi fog kisülni a kölcsönhatásokból - állítja cikkében a New York Times. A folytatást elolvashatja az Eduline oktatási oldalon.