A Jelentés a munka világáról, 2010 - válságból válságba? című tanulmány elismeri, hogy három évvel a válság kezdete után a globális gazdaság ismét növekedésnek indult, és egyes országokban - főként az ázsiai és latin-amerikai feltörekvő gazdaságokban - biztató jelek mutatkoznak a foglalkoztatás helyreállítása területén.

Az ILO Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézete azonban arra figyelmeztet, hogy a pozitív fejlemények ellenére új, foglalkoztatásügyi veszélyek jelentek meg, és sok országban jelentősen romlottak a kilátások. Amennyiben folytatódnak a jelenlegi politikák, a foglalkoztatás visszaállítása a válság előtti szintre a fejlett gazdaságokban - az egy évvel ezelőtt jósolt 2013 helyett - kitolódik 2015-re. A jelentés szerint még mindig több mint 8 millió új munkahelyre van szükség ahhoz, hogy ezek az országok elérjék a válság előtti szintet.

A tanulmány adatai megerősítik, hogy sürgősen eleget kell tenni az ILO és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felhívásainak, hogy a munkahelyteremtés a gazdasági fellendülés központi kérdésévé váljon, és a teljes foglalkoztatást alapvető makroökonómiai céllá tegyük, az alacsony inflációval és működőképes költségvetési politikával együtt. A körülbelül 150 ország adatai alapján készült jelentés leírja, hogy "bizonyos fejlett országokban a magántartozások által generált növekedés és a nagy feltörekvő gazdaságokban az export által vezérelt növekedés együttes jelenléte vált a világgazdaság Achilles-sarkává". 

Raymond Torres, a jelentés fő szerzője szerint alapvetően két elsődleges oka van a kedvezőtlenebb kilátásoknak, amelyekkel sok ország szembesül a globális gazdaságban. "Az első, hogy azokat a pénzügyi ösztönző csomagokat, amelyek kritikus szerepet játszottak egy még mélyebb válság elhárításában, és segítettek a gazdaság beindításában, most olyan országokban vonják vissza, ahol a gazdaság beindulása - ha egyáltalán megtörtént - még mindig túl gyenge. A második, és alapvetőbb tényező pedig az, hogy a válság legfontosabb okait nem kezelték megfelelően." Abban a 35 országban, amelyekről adataink vannak, az álláskeresők közel 40 százaléka több mint egy éve munkanélküli, ami azt jelenti, hogy a körükben nagy a demoralizálódásnak, az önbecsülés elvesztésének és a mentális problémák megjelenésének a kockázata. Fontos tudni, hogy a fiatalokat aránytalan mértékben sújtja a munkanélküliség - tette hozzá Torres.

A jelentés szerint 2009-ben a Közép- és Kelet-Európában, illetve Közép-Ázsiában élő emberek mindössze 25 százaléka jelzett pozitív változást az életszínvonalában, szemben a 2006-os 40 százalékkal - a visszaesés különösen szembetűnő Lettországban és Örményországban. Hasonló módon, a fejlett gazdaságokban a lakosság kevesebb mint harmada számolt be javulásról, szemben a válság előtti közel 50 százalékkal - itt a visszaesés Írországban és Spanyolországban a legnagyobb. 

Az Európai Unióban élő fiatalok (14-24 évesek) több mint 20 százaléka volt munkanélküli 2010 I. negyedévében. Lettországban és Spanyolországban ez az arány majdnem 40 százalék volt, miközben Hollandiában volt a legalacsonyabb, 7,9 százalékkal.