Egyre több magyar munkavállaló igyekszik egyfajta személyes márka kialakításával kitűnni a munkaerő-piacon, ami jelzi, hogy a dolgozók egyre tudatosabban és határozottabban alakítják karrierjüket – legalábbis ezt derül ki a munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Kelly Services Kelly Global Workforce Index felméréséből, amely 29 ország 134 ezer dolgozójának - közöttük 5 ezer magyar munkavállalónak - véleményét összegzi.

A személyes márkaépítés (personal branding) kiemelkedően fontos a megkérdezettek szerint. A válaszadók 51 százaléka úgy véli, hogy a róla kialakuló kép tudatos formálásához elengedhetetlen a szóbeli kommunikációs készségek megléte és kiaknázása. Ugyanennyien a közösségi médiumok használatát jelölték meg elsődleges tényezőként. A válaszadók 41 százaléka szerint az önéletrajz, 40 százalék szerint pedig az írásbeli kommunikáció a personal branding legfontosabb eleme, míg 33 százalék a szaktudást, 30 százalék pedig az öltözködési stílust emelte ki. (A megkérdezettek több lehetséges választ is megjelölhettek.)

sxc.hu

„Egyre több munkavállaló gondolkodik azon, hogyan növelhetné saját (el)ismertségét a munkaerő-piacon, annak érdekében, hogy kitűnjön a tömegből” - mondta a felmérés eredményeit összegezve Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója. A válaszadók negyede kész akár saját forrásból áldozni ismeretei, készségei fejlesztésére – vagyis nem vár a munkáltató támogatására –,  több mint kétharmada pedig úgy véli, hogy hamarosan pályát módosít és egy teljesen új területen próbálja ki magát. A munkavállalók tisztában vannak vele, hogy ma már nem az élethosszig tartó állások korát éljük, vége annak az időnek, amikor valaki egyazon (szak)területen dolgozott egész életében - tette hozzá Jónás Anikó.

Magyar munkaerő, magyar tapasztalatok

Az ún. baby boomer generáció (akik a II. világháború után születtek) tagjainak 59 százaléka szerint a közösségi médiumok használata a személyes márkaépítés egyik legfontosabb eszköze. Ugyanígy vélekedik az X generáció tagjainak (a baby boomerek gyermekeinek) 51 százaléka és az Y generáció tagjainak (20-35 évesek) 47 százaléka. Az Y generáció tagjainak 39 százaléka érzi úgy, hogy „nagyon jól” lépést tud tartani a különféle technológiai újításokkal és egyéb változásokkal a munkahelyén, míg a hasonlóan pozitívan gondolkodók aránya az X generáció körében 33 százalék, a baby boomer generáció esetében pedig 21 százalék.

Az X generáció tagjainak 28 százaléka kész rá, hogy akár saját pénzéből fedezze a különböző tréningek, továbbképzések költségeit, szemben az Y generáció 24 százalékos, illetve a baby boomer generáció 23 százalékos eredményével. A válaszadók 67 százaléka számít rá, hogy karrierjét a jövőben más irányba tereli. (A baby boomer generáció tagjainak 71 százaléka, az X generáció tagjainak 70 százaléka, az Y generáció tagjainak 64 százaléka.) A válaszadók 13 százaléka saját bevallása szerint „igen aktívan” használja a közösségi médiumokat személyes marketing céljára, további 38 százalék pedig „meglehetősen aktív” az ilyen jellegű kapcsolatépítés terén.

Iparág szerinti bontásban azok a területek, ahol a munkavállalók leginkább hajlandóak saját pénzükből fedezni ismereteik, készségeik fejlesztésének költségeit: a műszaki/mérnöki tudományok, a természettudományok/gyógyszeripar, az informatika, az üzleti szolgáltatások, az oktatás valamint a közszolgáltatások.