Az évente megjelenő tükör központi témája ezúttal az, hogy milyen hatással volt a válság a munkaerő-piacra. Fazekas Károly kiemelte: a munkaerő-piaci válság kezelésére alkalmazott szakpolitikai intézkedések csak "tüneti kezelésként" szolgáltak. A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül: 2009-ben a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a munkaügyi központok összesen 19 milliárd forintot költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, amellyel legalább 60 000 munkahelyet sikerült megmenteni.
Köllő János, az MTA-KTI tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a legalább 60 000 munkahely megtartása is jelentős eredmény, ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a munkahely-megőrzési és -teremtési programok nem tudták elejét venni a munkanélküliség növekedésének.
Kifejtette: Magyarország nem tartozott azok közé az országok közé, amelyekben úgynevezett "puhább eszközökkel" - például bércsökkentéssel, munkaidő rövidítéssel, vagy visszavételi ígérettel kombinált ideiglenes elbocsátással - tompítani tudták volna a válság munkaerő-piaci következményeit - ismertette Köllő János.
A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül, hogy 2008 októbere és 2010 júniusa között összesen 889 cég, csaknem 53.000 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken.
A költségvetési szektorban 2008-2009-ben a foglalkoztatás közmunkások nélkül 0,4 százalékkal csökkent, munkaidő-csökkenés pedig meghaladta az 1 százalékot, emellett nagy - fűnyíróelv szerinti - bércsökkentés volt. A magánszektorban a reálbér nem változott, a munkaidő-csökkenés nagy része pedig létszámcsökkenésből adódott - fűzte hozzá.
A munkaidő kutatásba bevont alkalmazottak 55 százalékánál összességében nem változott, a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés.
Köllő János kiemelte: a válság következménye az is, hogy jelentősen nőtt az ifjúsági munkanélküliség, és romlott a gyors elhelyezkedés esélye a munkából kikerülők körében. Ezen kívül 20 százalékkal nőtt a nem támogatott munkanélküliek száma, különösen nagy a növekedés azok között, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást, valamint nem kapnak egyéni jogon támogatást - jelezte.
A szakember a jövőre vonatkozóan elmondta: a korábbi válságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatás a többi gazdasági mutatóhoz képest mindig később tér vissza a válság előtti szintre a beruházások visszaesése miatt. Valószínű az is, hogy a munkaerő-piacra foglalkoztatottként visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák majd határozott idejű szerződéssel és munkaerő-kölcsönzőn keresztül.
