Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A világ ötszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé idén is bekerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A sanghaji Academic Ranking of World Universities 2011-es listáján a két magyar intézmény a 301. és 400. hely között szerepel. A rangsor készítői százpontos rendszerben értékelik többek között az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, publikációik számát, idézésük gyakoriságát.
A Szegedi Tudományegyetem valóban jó, nemzetközileg is mérhető intézmény, ugyanakkor tudni kell, hogy a sanghajihoz hasonló listák vitára adhatnak okot, hiszen mindig meg kell nézni: az összeállítások készítői milyen szempontokat vizsgáltak, mit mértek – mondta a Kossuth Rádiónak Szabó Gábor szegedi rektor. Hangsúlyozta: az egyetemi stratégiát nem a listákra tekintettel kell kialakítani, hanem „saját erősségeinkből, a reálisan elérhető célokból kell kiindulni”. Szeged esetében ez azt jelenti, hogy sokat kell dolgozni például az oktatói, kutatói utánpótlás érdekében – jegyezte meg.
Igen komoly marketing- és presztízsértéke van annak, hogy Szeged szerepel a világszerte ismert és elismert, igaz, egyben bírált sanghaji listán – fogalmazott Kiss László, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felsősoktatási elemzője. Kifejtette: a különböző kutatóközpontok a kilencvenes évek második fele óta készítenek különféle rangsorokat az egyetemekről. Valamennyi összeállítás más szempontokat összesít, így igen eltérő eredmények is születhetnek. A sanghaji Academic Ranking of World Universities például kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, ha az egykori hallgatók közül Nobel-díjat kap valaki – Szeged Szentgyörgyi Albertnek köszönhet pluszpontokat –, és szintén döntő jelentőségű, hogy milyen gyakran jelenik meg az egyetemhez köthető tudományos publikáció magas presztízsértékű folyóiratban. Kiss László megjegyezte: kelet-közép-európai egyetemek ritkán kerülnek előkelő pozícióba, a rangsorolási technika ugyanis a centrumnak kedvez. A Nobel-díjasok száma az Egyesült Államokban magas, és a tudományos publikációk többsége is főként az angolszász régióból és speciális tudományterületekről származik. A listákat mindig tudni kell értelmezni, a helyezés ugyanis önmagában nem mond semmit – hangsúlyozta.
A nemzetközi rangsorok első száz helyén ugyanazok a német egyetemek fordulnak elő különböző helyezéseken. Az egyik legnépszerűbb rangsor, a QS listáján az első német intézmény – a heidelbergi Ruprecht Karls Universität – az 51. helyen bukkan fel, ezt követi az 58. helyen a müncheni műszaki egyetem, majd a 66.-on a híres müncheni Ludwig Maximilians Universität. A Times-féle és az ugyancsak széles körben ismert shanghaji nemzetközi egyetemi rangsorban a korábban említett intézményeken kívül a göttingeni egyetem jelenik még meg.
