A fiatalok fele fél, hogy elveszíti állását
A fiatal munkavállalók 47 százaléka attól tart, hogy a közeljövőben elveszíti az állását – derül ki az Ipsos felméréséből.
A pályakezdő fiatalok közül tízből heten nem tervezik, hogy mostanában továbbképzésre vagy tanfolyamra menjenek, háromnegyedük pedig nem akarja átképezni magát, vagy új szakmát szerezni a következő néhány évben.
Az Ipsos szerint a fiatalokra a mobilitás sem jellemző, csak a 18 százalékuk gondolkozik azon, hogy munkahelyet váltson. A munkanélküli, de még tanuló fiatalok 55 százaléka szerint nehéz lesz állást találniuk, ha befejezték tanulmányaikat, csupán negyedük reméli, hogy könnyen szereznek munkát.
A kismamák aggódnak a legjobban a munkába való visszatérés miatt: csupán egytizedük hisz abban, hogy gond nélkül visszamehet dolgozni szülés előtti munkahelyére. A munkanélküli fiatalok csupán 25 százaléknyi esélyt adnak annak, hogy a következő 2-3 hónapon belül tartós munkahelyet találjanak maguknak.
A 15-25 év közöttiek csupán negyede ismeri közelről a munkaerőpiacot. Nagy részük, 60 százalékuk még tanul, egytizedük munkanélküli.
A dolgozó fiatalok majdnem fele, 47 százaléka fél attól, hogy elveszíti állását, többségük szakképzettséget nem igénylő fizikai munkás. A legmagabiztosabbak, akik nem tartanak munkahelyük elvesztésétől, érettségizett vagy diplomás, szellemi munkakörben dolgoznak.
Akik biztosnak érzik munkájukat, egyáltalán nem gondolkodnak szakmai továbbképzésben vagy új szakma megszerzésében. Meglepő, hogy azon fiatalok kétharmada, akik félnek munkájuk elvesztésétől, szintén nem tervezik azt, hogy szakmai ismeretük bővítésével eladhatóbbá tegyék magukat a munkaerőpiacon. Csupán minden negyedik fiatalt ösztönzik a foglalkoztatási félelmeik arra, hogy tanuljanak.
Az állásban lévő fiatalok mindössze 18 százaléka váltana munkahelyet, a jelentős többség nem tervez hasonló cserét.
A szakképesítés vagy érettségi előtt állók eléggé bizonytalanok és visszafogottak a közeljövőt illetően: 58 százalékuk szerint nehéz lesz a munkaszerzés, 20 százaléknyian reménykednek, hogy viszonylag könnyen találnak helyet maguknak, s 22 százaléknyian még bizonytalanok e tekintetben. A felsőfokú iskolák hallgatói sem nevezhetők optimistának, de a középiskolásokhoz képest karakteresebbek a várakozásaik, s valamivel reménykedőbbek. A diploma előtt lévők fele nehéz elhelyezkedésre számít, egyharmaduk bízik benne, hogy probléma nélkül szerez munkahelyet, és 17 százalékuk nem látja előre az államvizsgák utáni időszakot, pesszimista.
Bár törvény biztosítja munkába való visszatérésüket, a gyermekükkel otthon lévő kismamák 71 százalékának nincsenek illúziói, úgy vélik, újbóli munkába állásuk nehézségekbe ütközik majd. Mindössze 11 százalékuk reménykedik a konfliktusmentes folytatásban, viszonylag sokan (18 százaléknyian) tanácstalanok, nem tudják elképzelni, hogyan fogadják főnökeik, amikor a visszajövetelüket bejelentik.
A munkanélküli fiatalok átlagosan 25 százalék esélyt látnak a közeli hónapokban történő elhelyezkedésre, arra, hogy nem csak alkalmi, hanem tartós foglakoztatásnak is részesei lehetnek. Az állami, önkormányzati szférából kikerülők az átlagosnál nagyobb valószínűséget éreznek a munka világába történő visszakerülésre, ám a 34 százalékos esélymutató arra utal, hogy ők sem táplálnak túl nagy reményeket.
