A hivatal tájékoztatása szerint összesen 2810 iskola 4114 telephelyén a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamon mérik fel a tanulók képességeit. A mérés - a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve - az adott évfolyamokon minden tanuló számára kötelező, így 378 298 diák vesz részt rajta.

A 4. évfolyamon 92 677, a 6. évfolyamon 91 743, a 8. évfolyamon 92 663, a 10. évfolyamon 101 215 tanuló írja meg a feladatlapokat. A mérési rendszer fontos - és elsősorban a részt vevő tanulók szüleit érintő - részét képezik a tanulók szociokulturális hátterét felmérő tanulói kérdőívek.

A kérdőívet a mérés megírása előtt vagy azt követően kapják a tanulók kézhez. A kérdőívben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti - olvasható a közleményben, amely kitér arra, hogy a kérdőívek kitöltése önkéntes.

A tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét. A hivatal arra kéri a szülőket, hogy gyermekükkel közösen töltsék ki a tanulói kérdőívet és küldjék vissza az iskolába. Ha esetleg olyan kérdéssel találkoznak, amelyre valamilyen okból nem kívánnak válaszolni, akkor ne válaszoljanak, ám a többi megválaszolt kérdéssel akkor is küldjék vissza a kérdőívet.

A közlés szerint a kérdőív adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így például azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.