© sxc.hu

Horvátországot ma már nem tartják túl kockázatosnak a külföldi befektetők, ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt 10 évben összesen 11,2 milliárd amerikai dollár külföldi tőke áramlott az országba.  Horvátországban a gazdasági szerveződés alapja a vállalkozói és a piaci szabadság, az ország mind a hazai, mind a külföldi vállalkozónak egyenlő jogi helyzetet biztosít a piacon. Gazdasági társaságot kétféleképpen - vagyoni- vagy személyi társaság formájában - lehet  működtetni.  

Vagyoni társaság esetén a cég tagjai a társaságba bevitt vagyon nagyságáig felelnek. Ilyen többek között  a Kft. (d.o.o.), az Rt. (d.d.) és a gazdasági Érdekegyesülés (GIU). Az utóbbi esetben az alapító  csak segíti a gazdasági tevékenységet, de nyereséget nem szerezhet magának. Kft-alapítás esetén a minimum alaptőke 20 ezer Kn (kb. 37,-Ft/Kn árfolyammal lehet számolni), részvénytársaság esetén pedig 200 ezer Kn.

A másik forma a személyi társaság, amelynek egyetlen tagja teljes vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért. Ilyen lehet többek között a Kkt. (j.t.d.) és a Bt. (k.d.).

Horvátországban céget alapítani és  bejegyeztetni akár egyetlen közjegyzői pecséttel is lehet. A cégbíróság a gyakorlatban 2-3 hét alatt bejegyzi a céget. A bejegyzési határozat kézhezvételét követően el kell készíttetni a cég bélyegzőjét, valamint az Állami Statisztikai Hivatalban statisztikai számot kell kérni. Az itt kapott szám - matični broj - egyben adószámként is funkcionál.

Az ügyvéd sosem árt

A Kft létrehozásához szükséges papírok:

- Ha magánszemély az alapító: akkor útlevele és lakcím  igazolása, valamint ezek hivatalos fordításai, az alapítandó cég ügyvezetőjének útlevele és lakcíme, valamint ennek  hivatalos fordítása - Ha cég az alapító: 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonat, az alapító cég aláírójának útlevele és lakcímigazolása, valamint hiteles fordításuk, az alapító cég bélyegzője, az alapítandó cég ügyvezetőjének útlevele és lakcíme, valamint ennek hivatalos fordításai.

Az előnyök kihasználása érdekében nem árt egy cégalapításban jártas ügyvédhez fordulni. A társaság bejegyzéséhez - a társaság formától függően – az ügyvezető, az igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak neve szükséges. Egy Kft. esetén a bejegyeztetés költsége becslések szerint 10-20 ezer Kuna + ÁFA összeg. Ezek a költségek a közjegyzői díjból, a cégbírósági illetékből, a közzétételi díjból és a fordítás költségeiből állnak. Természetesen a magyar viszonyokhoz  hasonlóan költségként elszámolhatók. A cég nevénél annyi érdekesség van a horvát szabályozásban, hogy a horvát - az ország nyelvén „hrvatska” - szót csak a megfelelő állami szervek engedélyével lehet felhasználni. 

A törzstőkére vonatkozóan a magyartól eltérő szabály érvényesül. Cégek utalhatják, de magánszemélyek akár készpénzben is befizethetik. (15 ezer Kn alatt Kn-ban, efelett más valutában). Ha azonban külföldi jogi személy az alapító, akkor csak utalással lehet törzstőkét befizetni.

Ingatlant szerezni nehéz
 
Horvátországban céget alapítani  ugyan  nem nehéz, ingatlant szerezni  természetes személyként viszont már sok bonyodalmat okoz. Az engedélyezés, tulajdonszerzés hosszú évekig elhúzódik, rosszabb esetben meg is tagadhatják az engedélyezést vagy a bejegyzést. Ilyenkor egy, a szerződés időpontjában megfizetett foglaló akár el is veszhet. Amennyiben a több éves bürokrácia után mégiscsak sikerül megszereznünk egy horvát ingatlan tulajdonjogát magánszemélyként, legálisan bérbe adni csak horvát egyéni vállalkozóként  tudjuk. A külföldi magánszemélynek tehát ki kell váltania az egyéni vállalkozói igazolványt a bérbeadáshoz. Ellenkező esetben csak horvát utazási irodán keresztül adhatja bérbe az ingatlant. Cégalapítás után viszont kockázatmentesen lehet hozzájutni az ingatlan tulajdonjogához, ahogy a koncessziós jog megszerzése sem ütközik nagyobb akadályba. A külföldi tulajdonú, ám horvát  cég már belföldi jogi személynek számít Horvátországban.

Egyéni vállalkozó természetes személy lehet, aki egy vagy több gazdasági tevékenységet nyereségszerzés céljából végez, azaz mindenképpen az ő személyes közreműködése szükséges. Az egyéni vállalkozás a Horvát Köztársaságban lehet szabad, kötött és kedvezményezett.

Szabad egyéni vállalkozás létrehozásához  nem szükséges sem a szakmai képesítés, sem a mestervizsga. Kötött egyéni vállalkozásnak viszont alapvető feltétele mindkettő. Ezenkívül léteznek még  olyan egyéni vállalkozások, amelyek már a jogszabály által  bizonyos kedvezmények alapján működnek, ezeket hívjuk kedvezményezett egyéni vállalkozásnak. Ilyen lehet például, halászat, bányászat. Aki megszerzi az egyéni vállalkozói engedélyt, illetve kedvezményt, azt bejegyzik a vállalkozói jegyzékbe. A kedvezményeket a kedvezmények jegyzékébe jegyzik be, amelyet már az illetékes minisztérium vezet.

Az egyéni vállalkozó fizethet jövedelemadót, vagy nyereségadót. Az utóbbit csak akkor  kell fizetnie, ha az összbevétele meghaladta a 2 millió Kn-t az előző adóévben, vagy jövedelme több volt 400 ezer Kn-nál, vagy 2 millió Kn-nál nagyobb értékű tartós vagyonnal rendelkezik, vagy átlagban 15 alkalmazottnál többet foglalkoztat. Az az egyéni vállalkozó, aki nyereségadót fizet, természetesen – hasonlóan a Kft-hez – köteles kettős könyvelést vezetni.

Céget  alapítani Horvátországban tehát egyszerű és az alapítás költségei is  mindössze 50 százalékát teszik ki a magyarnak. A túlzott bürokrácia elkerülése érdekében célszerű szem előtt tartani, hogy könnyebb ingatlant vásárolni nem külföldi magánszemélyként, hanem belföldi gazdasági társaságként. A horvát adóhatóság sem nézi olyan árgus szemekkel. az egyes tételek könyvelését, mint a magyar adóhatóság, sőt a cégnek lehetősége van döntenie az első évben arról is, hogy szeretne-e belépni az ÁFA körbe, vagy sem. Ezeket az előnyöket a következő – adózásról szóló – cikkünkben részletezzük.

Sorozatunk következő részében a horvátországi cégek adózási feltételeiről olvashat!