Saját partnerei viszik bíróság elé a Magyar Telekomot
Még alig száradt meg a pecsét a Magyar Telekom munkaügyi perét lezáró másodfokú határozaton, máris újabb keresetet nyújtottak be a legnagyobb magyarországi távközlési vállalat ellen. Ezúttal nem munkavállalói, hanem jogutód cégei perlik a 2008 végéig 15 százalékos létszámleépítésre készülő társaságot tisztességtelen piaci magatartás miatt.
© Túry Gergely |
A Rework dolgozói a perben vitatták, hogy valóban munkajogi jogutódlás történt. A Munka Törvénykönyve szerint jogutódláskor a
Cáfolat és kommentár |
Itt elolvashatja a Magyar Telekom cáfolatát és a hvg.hu kommentjét! |
Ki a Rework Kft. igazgatója? |
Szili Pétert már két és fél évvel ezelőtt megpróbáltuk szóra bírni a cégkivonatban található elérhetőségein, azonban hiába kerestük. A hvg.hu legújabb kísérlete az ügyvezető igazgató megszólaltatására ismét kudarcba fulladt. Elérhetőségeiről sem a vele – aláírása szerint – szerződéses kapcsolatban álló Magyar Telekom, sem az általa megbízott Ott Tibor szakmai igazgató nem tudott információval szolgálni. Ott annyit azonban elárult: Szilihez csak az informatikai ügyek tartoznak. A hvg.hu a Rework munkavállalóitól megtudta: az ügyvezető aláírása szerepel az összes ott dolgozó munkáltatói igazolásán. |
A felperesek mindvégig ragaszkodtak álláspontjukhoz, miszerint a Magyar Telekom kiszervezésükkel csupán a jogutódlás látszatát keltette, miközben belekényszerítette őket egy kvázi munkaerő-kölcsönzéses jogviszonyba. Ezért is kérték, állapítsák meg, hogy munkaviszonyukat jogellenesen szüntették meg. A bíróság azonban másképp látta. Az ítélet indoklása szerint a jogutódláshoz nem volt szükség az összes munkavállaló áthelyezésére a jogutód cégbe. Csupán az számított, hogy a Rework állományába került dolgozókkal és egyéb áthelyezett erőforrásokkal képesek voltak-e ellátni az M-Telekom kiszervezett üzletágának egykori tevékenységét. Márpedig erre képesek voltak, a kiszervezett dolgozók munkaviszonya pedig folyamatos volt. Az ítélet akár precedenst teremthet arra, hogy egy társaságnak ne kelljen egy teljes csoportot vezetőstül kiszerveznie, elég, ha megszabadul a fölösleges emberektől – állítja a hvg.hu-nak az ügyben nem érdekelt munkajogász.
Bár a per elvesztése idáig összesen több mint egymillió forintjába került a dolgozóknak, mégsem adják fel. A felperesek azt sérelmezik, hogy a bíróság nem tett eleget kérésüknek, s elzárkózott szakszervezeti titkáruk meghallgatása elől, igazat adva az alpereseknek abban, hogy a tanú elfogult. Suba Ildikó bírónő az ítélet indoklásában arra hivatkozott, a felperesek nem tudták megjelölni, hogy keresetük megalapozottsága szempontjából miért fontos Nádasdi Franciska meghallgatása. Beidézte ugyanakkor a Telekom kérésére a vállalat érdekeit képviselő Csordás Zsuzsannát, a budapesti ügyfélszolgálati központ vezetőjét, akinek vallomása befolyásolta az ítéletet.
A munkavállalók az ítélet felülvizsgálatáért a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, miután más cégekhez kiszervezett munkavállalóktól értesültek arról, hogy a Magyar Telekom felfedte munkaerő-kölcsönzési szándékát, amelyet a másodfokon eljáró bíróság előtt mindvégig leplezett. (Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat a felperesek jogi képviselője csatolta a Legfelsőbb Bíróságra benyújtott felülvizsgálati kérelemhez.)
A Trenkwalder-Multiman |
A Trenkwalder-Multiman Kft. olyan külföldi cég – nevezetesen a Trenkwalder Personaldienste AG. – tagja, amely egy január 25-ei cégbírósági végzés szerint nem is létezik, ráadásul a társaság működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A Cégbíróság ezért felszólította a társaságot, szüntesse meg a törvénysértő állapotot, ellenkező esetben törli a céget. A cég osztrák tulajdonosa létezik, jogutódlások folytán a tulajdonos és a cégforma azonban megváltozott – tájékoztatták a hvg.hu-t a Magyar Telekomnál, amelynek tudomása van az ügyről, éppen a Trenkwalder-Multiman értesítette őket róla. A magyar cégnyilvántartásban az átvezetés folyamatban van, így a felvetődött aggályok rövid időn belül cégnyilvántartási adatokkal eloszlathatóak, a cég törvényes működését a jelenlegi (átvezetés alatti) állapot nem befolyásolja – tették hozzá. A Cégbíróságon megtudtuk, hogy a külföldi anyavállalat változás- bejegyzési kérelem alatt áll, amit Toldi Gábor, a cég központi régiójának igazgatója is megerősített, hozzátéve, hogy a kft. már csak a végzésre vár, ami az osztrák tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett technikai jellegű módosítást rögzíti. A Trenkwalderhez – a hvg.hu információi szerint – összesen 600 alkalmazott került a három jogutód cég, az Actual Budapest, a Polinet 2000 és a Hungarowork állományából. Ezt a Trenkwalder nem erősítette meg. Toldi Gábor csak annyit árult el, hogy a Magyar Telekom Nyrt.-nél történő munkavégzés érdekében cégük szerződést kötött több munkavállalóval. |
A Rework dolgozói ugyanis megtudták, hogy 2008. január 2-án a Magyar Telekom ultimátumot adott a másik három szolgáltató cég, az Actual Budapest, a Polinet 2000, illetve a Hungarowork alkalmazottainak. Eszerint fel kell mondaniuk munkáltatóiknak, és aláírniuk, hogy március elsejétől munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatja őket a Magyar Telekom (a két cég a kiírt tendert elnyerő Pro Humán 2004 Munkaerőszolgáltató- és Tanácsadó Kft., valamint a Trenkwalder-Multiman Személyzeti Tanácsadó Kft.). Ha ezt nem vállalják, jó esetben újra a Telekom dolgozói lehetnek, de az is benne van a pakliban, hogy rövid időn belül csoportos létszámcsökkentéssel elbocsátják őket. A többséget – érthető módon – nem volt nehéz rávenni a már hivatalos kikölcsönzésre. Sokuk döntését az is megkönnyítette, hogy írásos megállapodásban ígérték nekik: többhavi bérüknek megfelelő pénzt utalnak számukra, amennyiben felmondanak, aláírják a javasolt konstrukciót, és 2008. március 31-éig nem mondják fel munkaviszonyukat.
"Az utóbbi ajánlat önmagában is erősen feszegeti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás határait" – vetette fel a hvg.hu által megkérdezett munkajogi szakértő. A munkavállalók ugyanis, leszámítva az egyszeri juttatást, rosszabbul járnak kölcsönzöttként, mint munkaviszonyban. Sem munkavégzésük helye, sem időtartama nem garantált, munkáltatójuk bármikor felmondhat nekik. Nincs felmondási védelem, vagyis a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy ne küldje el a betegállományban, vagy éppen gyesen lévő dolgozóit.
A M-Telekom előre megszervezett akciója sikeres volt: a budapesti, a soproni, illetve a nyíregyházi ügyfélszolgálat alkalmazottainak nagy része az előírt határidőig, január 15-éig felmondott munkáltatójának. A cégvezetők szerint a dolgozók közül legalább ötszázan soha nem álltak munkaviszonyban a Magyar Telekommal. Ők ugyanis nem az ügyfélszolgálat kiszervezett munkatársai voltak, hanem már a kiszervezés előtt, illetve azt követően kerültek a jogutód cégek alkalmazásába, amelyek többhetes képzésüket is finanszírozták. A munkavállalók a számukra előre elkészített felmondólevéllel együtt kapták kézhez az új, személyes adataikat tartalmazó munkaszerződésüket is. Ez adatvédelmi szempontból kifejezetten aggályos, mivel a törvény szerint a munkáltató jelenlegi és korábbi dolgozóinak adatait nyilvántarthatja, de nem kezelheti és nem használhatja fel őket.
A két hónappal ezelőtti események részleteiről maguk a munkavállalók tájékoztatták a cégtulajdonosokat, még mielőtt a cégek értesültek volna szerződéseik egyoldalú felmondásáról. A cégtulajdonosok megtették a szükséges bejelentéseket az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőségnél, a területileg illetékes regionális munkaügyi központoknál, valamint a PSZÁF-nál és a Gazdasági Versenyhivatalnál is. Vizsgálatot kezdeményeztek az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, amiért a távközlési vállalat diszkriminatív módon választotta ki azokat a munkavállalókat, akiknek új szerződést ajánlott. A passzív dolgozók (az összes munkavállaló több mint 10 százaléka), vagyis a gyeden, gyesen, illetve a tartósan betegállományban lévők a jogutódok állományában maradtak – tájékoztatta a hvg.hu-t Kapcsos László, az Actual Budapest vezetője.
A Magyar Telekom – mindhárom cég szerint – etikátlanul és jogszerűtlenül járt el, amikor egyoldalúan felrúgott egy több évre szóló megállapodást anélkül, hogy figyelembe vette volna: a szerződéskötéskor a vállalat és a partnercégek kölcsönösen elálltak a felmondás jogától egészen 2010 júniusáig. Ezért a cégek a hatóságok megkeresése után pertársaságot alapítva bírósági eljárást indítottak a távközlési társaság ellen, tisztességtelen piaci magatartás miatt. Néhány héten belül újabb kereset beadását is tervezik szerződésszegés miatt. Az első tárgyalást, gyorsított eljárásban április 10-ére tűzték ki – mondta a hvg.hu-nak a pertársaság nevében nyilatkozó Kapcsos László, aki úgy tudja, az értesítést megkapták az alperes munkaerő-kölcsönző cégek és a Magyar Telekom. A távközlési vállalat kommunikációs igazgatóságán ennek ellenére nem tudnak arról, hogy bírósági jogvitát kezdeményezett volna a vállalattal szemben a szerződés megszüntetésében érintett három korábbi partnercége.
Elismerték ugyanakkor a szerződéses kapcsolatok egyoldalú megszüntetését, valamint azt is, hogy az érintett munkavállalókat munkaerő-kölcsönző cégekbe szervezték március elsejével, ahol próbaidő nélkül több mint egy hete dolgoznak. Döntésüket így indokolták: "a (...) T-Mobile, T-Com és T-Online integrációt követően a Magyar Telekom – igazodva az éleződő piaci versenykörülményekhez – egységes, a jelenleginél magasabb színvonalú, integrált telefonos ügyfélszolgálatot kíván biztosítani az ügyfelei számára. Ennek megvalósítása csak a társaság közvetlen irányítása mellett lehetséges. A megállapodások szükségszerűvé vált átalakításában többhónapos egyeztetés ellenére sem tudtunk megegyezni." Nem bontottak viszont szerződést sem a Reworkkal, sem a Producteammel, mivel ezek a cégek tudakozói és kezelői szolgáltatási területen látnak el menedzselt operátori tevékenységet, így e két társaság szolgáltatását a Telekom telefonos ügyfélszolgálatának integrációja nem érinti – indokolta döntését a vállalat.
A pertársaság tagjai nem tagadták, hogy a Magyar Telekom az elmúlt hónapokban többször próbált egyezkedni velük, alakítsák át szolgáltatási jogviszonyukat úgy, hogy az állományukban lévő munkaerőt a vállalat kölcsönözhesse, s a munkáltatói jogokat felettük gyakorolhassa. Az együttműködés munkavállalókat érintő részleteiről azonban a több hónapig tartó tárgyalásokon nem sikerült megegyezniük a feleknek, amire válaszul a Telekom megszakította a tárgyalásokat és – a felek megkérdezése nélkül – szerződést bontott. Mondván, a szolgáltatási szerződés megszüntetésével a cégek állományába szervezett, illetve újonnan betanított és kiképzett dolgozók visszakerülnek a Magyar Telekomhoz, és a vállalat ezután rendezi a munkaerő-kölcsönzést. Az eljárás a hvg.hu által megkérdezett jogászok szerint több kérdést is felvet: van-e például jogi alapja a munkavállalók visszakerülésének (úgynevezett insourcingnak) a Magyar Telekom állományába, ha a felek 2005 júliusában megállapodtak arról, hogy a kiszervezés egyszeri és végleges?
Kérdés az is, hogy ez újabb szerződésszegésnek minősül-e majd a bíróságon. A gyakorlatban szó volt-e egyáltalán a kiszervezett munkavállalók visszaszervezéséről a Telekom állományába vagy egyből munkaerő-kölcsönző cégekhez kerültek? Mindezt bizonnyal a bíróságok ezeket vizsgálják majd az eljárás során.
Közben a Magyar Telekom csoport megpróbál eleget tenni novemberi ígéretének, s 2008 végéig várhatóan 15 százalékkal csökkenti dolgozói létszámát. Közlésük szerint a létszámcsökkentés és az átalakítások révén jóval "ütőképesebb, s a kihívásokra sokkal gyorsabban reagáló" csoporttá válik a cég. A leépítéssel kapcsolatos lépéseket először a Magyar Telekom Nyrt.-nél teszik meg, majd ezt követően, várhatóan 2009-ben, 2010-ben a csoport többi cégénél. A tervek szerint a cégcsoport létszáma a jövő év végén 10 500 körül lesz, ehhez további 1223 főt kell elbocsátani december végéig. Kérdés, vajon beszélhetünk-e valódi létszámleépítésről abban az esetben, ha egy cég korábbi foglalkoztatottjai ugyanazon munkát, ugyanazon a helyen kölcsönzöttként végzik el a jövőben.