Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
© Túry Gergely |
A jelenlévő kisrészvényesek több kérdést is feltettek. Az első felszólaló a 2006 elején indult montenegrói, mintegy 700 millió forint értékű szerződésekkel kapcsolatos vizsgálatért kifizetett díjak, szerinte 9,8 milliárd forint szükségszerűségét vitatta. A Budapesti Értéktőzsde honlapján elérhető mérleg szerint a tanácsadói díjak ennek közel a tripláját teszik ki. Egy másik kisrészvényes szerette volna azt is tudni, a vállalatvezető vagy a Magyar Telekom Felülgyelőbizottsága-e a felelős a White&Case, (az MT által megbízott amerikai jogi iroda) millárdos költéseiért, s hogy ki ellenőrzi jogi iroda a számláit.
Az MT jogi képviselője csak részben adott választ a feltett kérdésekre. Elmondta, a cél az, hogy tisztázza magát a Magyar Telekom, s ebből a szempontból másodlagos, hogy ez mennyibe kerül. A White and Case tevékenységéről elhangzott, hogy a vizsgálatot függetlenül végzik, időben ezért nem lehet korlátozni ezt a tevékenységet. A többi kérdésre, mint a jogi képviselő mondta, írásban szeretnének válaszolni.
Nem volt felkészülve a társaság arra kérdésre sem, hogy a Telekom valóban le akarta-e cserélni könyvvizsgálóját, a Pricewaterhouse Coopers-t (PwC) még azelőtt, hogy 2006-ban kitört volna a montenegrói sikkasztási botrány. Egyfajta válasznak tekinthető, hogy a közgyűlés (a jelenlévő részvényesek közül 59 százalék szavazata van a Deutsche Telekom anyavállalatnak) a társaság könyvvizsgálójának a PwC-t választotta meg 2008-ra is, azaz 2009. május 31-éig, illetve amennyiben a 2008-as üzleti évet lezáró közgyűlést e nap előtt tartják meg, akkor a 2008. üzleti évet lezáró évi rendes közgyűlés napjáig tartó időszakra.
A cég díjazása, mint elhangzott, 72 millió forint plusz áfa, illetve további legfeljebb 5 százaléknyi nettó költségtérítés. Az összegek azonban nem tartalmazzák a 2002-es Sarbanes-Oxley törvény szerinti belső kontrollok vizsgálatát. A közgyűlés elfogadta a magyar számviteli szabályok (HAR) szerint elkészített éves beszámolót is: e szerint a társaság a 2007. évet 942 877 millió forint mérleg főösszeggel és 35 634 millió forint adózott eredménnyel zárta.
Jogcím nélküli kifizetések és alapszabály-módosítás (Oldaltörés)
| Peres ügyek |
| A Magyar Telekom munkerő-kölcsönzésével kapcsolatban itt olvashatja el korábbi írásunkat! |
Egy újabb felszólalás szerint a Deutsche Telekommal kapcsolatban a német kisrészvényesek egy része felvetette, hogy a német cég részvénykibocsátási ára túl magas volt, s ezért jogi útra terelték a kérdést. Hasonló lehet a helyzet a Magyar Telekomnál is. A társaság szerint ez a Deutsche Telekom ügye, ráadásul a német cég az eredeti kibocsátás óta időközben újabb részvényeket bocsátott ki. A Magyar Telekom esetében nincs ilyen árfolyam-felvetés. A Magyar Telekom részvényárfolyamának karbantartásáról a társaság képviselője elmondta, hogy a cég évek óta 8-9 százalékos osztalékhozamot ad, ami Magyarországon a legmagasabb, s az osztalékhoz a részvényesek mindig hozzájutnak. Ebben az esetben tehát nem az árfolyam emelkedik, hanem az osztalék összege magas. Ez volt a Telekom válasza arra is, hogy a kisrészvényesek egyike azt kifogásolta, a cég miért nem tartja karban az árfolyamot, ahogyan azt más tőzsdei vállalatok is teszik.
Az utolsó kérdések egyikét a Felügyelőbizottsághoz, nevezetesen Papp László elnökhöz intézték. Mégpedig arra vonatkozólag, hogy az fb-nek milyen eszközei vannak arra, hogy ellenőrizze a White&Case szabályosan működik-e. Az elnök válaszában azokra a kontroll-módszerekre hivatkozott, amelyeket az fb számára a törvény előír. Kitért arra is, hogy a ügyfélszolgálati szerződések felbontásával kapcsolatban például ellenőrzést kezdeményezett az fb független jogi szakértők bevonásával. Ám a közelmúltban lezárult vizsgálat eredményéről bővebb tájékoztatást nem volt hajlandó adni, mondván ez ügyben jelenleg peres eljárás folyik.
A következő napirendi pont a Magyar Telekom alapszabályának módosítása volt, de az erről szóló okiratot nem tudták kiosztani a jelenlévők között, mivel időközben kiderült e dokumentumból összesen 3 másolat készült. Ezután jobb híján felolvasták a módosító szabályzatot, ám hiányosan. A tevékenységi köröket TEÁOR szám nélkül, a telephelyek mellől pedig kifelejtették a helyrajzi számokat. A halmozott pontatlanságok miatt nem kizárt, hogy az alapszabály-módosítást semmisnek tekintik.
A közgyűlés égezetül 1 135 578 millió forint mérleg főösszeggel és 73 056 millió forint adózott eredménnyel - a kisebbségi részesedésekre jutó eredmény 12 901 millió forint levonása előtt - jóváhagyta a Magyar Telekom Csoport nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint elkészített 2007. évi konszolidált éves beszámolóját is.
Majd igazgatóság tagjává választotta Gregor Stücheli-t és Lothar A. Harings-t, illetve a munkavállalók képviselőjeként a felügyelő bizottság tagjává Varga Zsoltnét. Mindhárom tag 2010. május 31-éig tölti be pozícióját, illetve ha a 2009. évi rendes közgyűlést korábban tartják, akkor addig a napig.
Emellett összesen 77,052 milliárd forint osztalék kifizetését szavazták meg, ami azt jelenti, hogy a társaság a magyar számviteli törvény szerinti tavalyi 35,634 milliárd forint adózott nyereségét teljes egészében kifizeti, az eredménytartalékból pedig 41,418 milliárd forintot használ fel osztalékfizetésre. A döntés értelmében egy darab 100 forint névértékű részvényre 74 forint osztalék jut. A társaság igazgatósága május 5-én az osztalékfizetésről részletes közleményt jelentet meg a Magyar Hírlapban, a Népszavában és a Világgazdaságban, valamint a társaság és a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Magyar Telekom megbízásának megfelelően, az osztalékot a KELER Zrt. fizeti ki.
