Édesapámtól lakást örököltem ebben az évben, az illetéket még nem állapították meg (hozzávetőleg kiszámoltam), a lakást eladtam. Majdnem azon az értéken, mint amire a hagyatéki végzésben értékelték. Hogyan kell ezek után jövőre az adót befizetnem? Azt az információt kaptam, hogy az örökösödési illeték is adófajta, ezért az eladott lakás árából után csak a különbözetet kell adóznom, mint jövedelmet. Valóban így van?
Öröklés esetében a lakás megszerzésére fordított összeg az illeték megállapításához meghatározott forgalmi érték lesz. Az ingatlanértékesítés bevételét tehát csökkenteni lehet az ingatlannak az illetékhivatal által meghatározott forgalmi értékével, a megfizetett illetékkel és az értékesítés során felmerült költségekkel (például: hirdetés, ügyvédi költség, stb.). Ha a szerzés és az értékesítés időben közel van egymáshoz, akkor kérni lehet az illetékre vonatkozó határozat módosítását, a valódi forgalmi értéken alapuló illeték kiszabását. Ilyen esetben az adófizetés elkerülhető, mivel az értékesítés bevétele és a megszerzés költsége azonos lesz. Igaz, az illeték magasabb lesz, de annak mértéke jelentősen alacsonyabb.

Rokkantnyugdíjas vagyok, kiegészítő tevékenységként a lakásomon magánóraadással foglalkozom. Magánszemélyként kértem az adószámot, tehát a vállalkozási igazolványt nem váltottam ki. Kérdésem: az óradíjból kell-e 11 százalékos egészségügyi járulékot vagy egyéb tbjárulékot fizetnem a személyi jövedelemadó mellett?

Ha a magán-óraadásból származó jövedelem nem kifizetőtől (belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó) származik, akkor 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ilyen estben Önt más járulék nem terheli. Ezen kívül csak a személyi jövedelemadót kell még fizetnie.

Evás társas vállalkozás (Bt), kiegészítő tevékenységet folytató beltagokkal, akiknek bevételi elszámolási kötelezettségük van, hogyan számolják ki a járulék-alapot. Pontosabban az alap az a teljes bevétel, ami az eva alapja is, vagy a teljes bevétel 10 százaléka, mint az egyéni vállalkozóknál?

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. A járulékalap - adózási szempontból - nem függ az EVA hatálya alá tartozó bevételtől. A járulékalapot képező jövedelmet nem határozza meg jogszabály, az a társaság döntésétől függ.

Társadalmi (nonprofit) szervezet csak alaptevékenysége van, tulajdonában levő ingatlanát (családi ház) eladni szándékozik kb. 15 millió forintért. Az összegből olcsóbbat venne, és a többit bankba kötné le, amiből több éven keresztül tudna működni, természetesen alaptevékenységre költené. (Egyházi fiatalok szövetsége). Kérdésem: ugye áfát nem érint. Nem volt új építésű a ház. Mivel nem vállalkozásra használta, társasági adót sem érint?

A lakóingatlan értékesítése a tárgyi adómentes értékesítés közé tartozik. Megjegyzem, nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.
A lakóingatlan értékesítése akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek, ha az kizárólag a
Rokkantnyugdíjas járulékai és illeték örökölt lakás után

Rokkantnyugdíjasnak kell-e eho-t és tb-járulékot fizetnie? Örökölt lakás után mennyi illetéket kell fizetni, ha a tulajdonos olyan áron értékesítette, ami a hagyatéki végzésben szerepelt? Hogyan adózik, aki normál munkabért kap és nyugdíj is jár neki? Olvasóink kérdéseire Béres Molnár Gergely, a hvg.hu adószakértője válaszol.