szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kisvállalkozások körében végzett számtalan felmérés szerint a cégek egyik fő problémája a forráshiány. Ugyanakkor egyetlen kutatási eredmény, becslés sincs arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet a kiscégek tőkebevonásának mértéke és mekkora lehet a kielégítetlen tőkeigény. A Start Zrt. első lépésként a kkv-k tőkebevonása mértékének meghatározására tett kísérletet a 2003-2005 évi statisztikai adatok alapján. Az eredmény meglepően jó: 400-500 milliárd forinttal nő a kisvállalkozások saját tőkéje évente. A kérdés csak az, hogy miből és hogyan.

Van hitelük

A túlzott adminisztrációs kötelezettségek és a magas közterhek, valamint a kedvezőtlen piaci környezet után a vállalkozások a tevékenységüket akadályozó tényezők között fontossági sorrendben harmadikként a finanszírozást jelölik meg (Kis- és Középvállalkozások helyzete 2005-2006, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007). Az elmúlt évek felmérései azt mutatják, hogy a vállalkozások megítélése szerint a finanszírozási nehézségek csökkenek, feltételezhetően amiatt, hogy a kereskedelmi bankok az ezredfordulót követően egyre nagyobb mértékben helyeznek ki forrásokat a szektorba.

A kkv-k saját tőkéjének alakulása

A vállalkozások a bankhitelen és a tulajdonosi hitelen kívül alapesetben két további forrásból finanszírozhatják működésüket: egyrészt tőkéből, másrészt szállítóik, vevőik által. A vállalkozások saját tőkeállományára vonatkozó adatok 2003 és 2005 közötti időszakra állnak rendelkezésre, melyeket az alábbi táblázat mutat:

Fenti adatokból megállapítható, hogy miközben a kiscégek hitelállománya két év alatt (2003 és 2005 között) közel 60 százalékkal, 2,798 milliárd forintra nőtt, addig a saját tőke mindössze 20,4 százalékkal, 10,417 milliárd forintra. Mindezek eredményeként a szektor saját tőkéhez viszonyított átlagos eladósodottsága a 2003 végi 20,6 százalékról 2005 végére 26,9 százalékra nőtt. Az eladósodottság szintje a saját tőke 40 százaléka alatt általában egészségesnek mondható.

A 2003 és 2005 közötti időszakban, két év alatt, a cégek saját tőkéje 1,767 milliárd forinttal nőtt. Statisztikai adatok hiányában azonban nem állapítható meg, hogy a saját tőke növekedésének mi volt a forrása az alábbiak közül:

• adózott nyereség eredménytartalékban hagyása
• eszközök átértékeléséből származó tőkenövekmény
• meglévő tulajdonosi kör tőkeemelése
• új befektetők tőkeemelése

Feltételezhető, hogy az átértékelés kismértékű volt a saját tőke növekedésében.

A saját tőke növekedésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozások mintegy harmada veszteséges volt, ami a saját tőkére csökkentőleg hatott. Ennek ellenére a kkv-k átlagos sajáttőke-arányos adózott nyeresége 10 százalék körül alakult 2003 és 2005 között. Tehát a társaságok két év alatt (2004-ben és 2005-ben) 1,883 milliárd Ft adózott nyereséget értek el, aminek felét, 991 milliárd forintot, tulajdonosi jövedelemként (osztalékként) kivonták a vállalkozásból, míg a fennmaradó 892 milliárd forint a vállalkozásokban maradt eredménytartalékként. A cégek saját tőkéjében 2003 és 2005 között bekövetkezett változásokat vállalati kategóriák szerint csoportosításban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!