Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója az Ernst and Young és a DGS által csütörtökön Budapesten rendezett szakmai délelőttön elmondta: a felmérés jelenlegi állása szerint a megkérdezett vállalatvezetők 11 százaléka pályázott kormányzati munkahelymegőrző programokra, és 31 százalékuk véli úgy, hogy az ilyen programok segítséget nyújthatnak a leépítések elkerüléséhez.
Az ügyvezető igazgató szerint ez és más kutatások is azt mutatják, hogy a HR-vezetők nincsenek felkészülve a válságkezelésre, s legtöbbjük - olykor felsővezetői utasításra - azonnal a leépítéshez nyúl, mint a legkézenfekvőbb, ám nem feltétlen a leghatékonyabb költségmegtakarító eszközhöz. A leépítés mellett elsősorban az oktatási kiadásokat nyirbálták meg a cégek - tette hozzá. Dara Péter kiemelte: a szakképzési és innovációs hozzájárulás hatékony felhasználása kulcsfontosságú lehet a válságkezelésben.
Egy 2008. október és 2009. február között készült, 651, többségében budapesti és pest megyei vállalat megkérdezésével készült felmérés szerint a vállalatvezetők 81 százaléka úgy érezte, hiány van a munkaerő-piacon mester-szakmunkásokból, szakmunkásokból, műszaki szakemberekből és technikusokból - mutatott rá Dara Péter. Ezzel szemben a megkérdezettek 82 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a munkaerő-piacot túlkínálat jellemzi jogászokból, marketing, PR és kommunikációs szakemberekből, valamint kevésbé jól képzett, idegen nyelveket nem beszélő gazdasági szakemberekből, közgazdászokból.
Ugyancsak e felmérés mutatta meg, hogy a legfontosabb toborzási technika mára az internetes hirdetés lett, valamint hogy a béren kívüli juttatások sorrendjében az üdülési csekk a negyedik helyre csúszott, első az étkezési hozzájárulás, ezt követi a munkába járás költségtérítése, majd az oktatások támogatása.
